Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - JAKAB ELEK: Erdély ország-nevei (Hunfalvy Pál nyomán) 65

69 TÖRTÉNETI IRODA LOM. hasonlatára erdei, mely alak ma is meg vau Erdei-i István, trdel-i szokás s. a. t. szókban. Az Ultra- c'a Transsilvania alakok valódi magyarán kimondva : Erd-e 1, s lakosainak igazi neve erd-eli. Az l véghang a viszonyszókban láthatólag oknélkül lágyittatik el, például e szóban : fel [hinauf] feli/, innen fell/ebb [höher hinauf], leül [ausser] hülyébb [mehr auswärts], bel belyebb [mehr einwärts] s. a. t. ; ily ellágyúlást mutat az l betű afenforgó Erdély szóban is Erdei helyett, a mire az erdei-i szó alak is befolyással lehetett.« s Quid plura ? e kérdéssel zárja be Hunfalvy az elébe tett kérdésre feleletét. Erdei tiszta fordítása az Ultra- vagy Transsilvania-nük s erdőn túli országot jelent. A ki csak valamicskét tud magyarúl, e szót : el, igy fordítja németre : weg = elmenni — weggeben. Nem azonos-e ez a szóban levő eWel ? A régi magyar nyelvben igy mondatott ki ez : elle-menni. Luther bibliafordításában [Máthé 4. 10.] Hebe dich weg von mir Satan kifejezés igy van magyarra fordítva : ele menen amnanel, Satana, szószerinti magyarsággal : ele menj [menj ele] enemnel [tőlem] Sátán ! A legrégibb magyar bibliafordításban röviden így van : menj Satanas ! a Il-ikban [Sylvesteré] távozzál el, te Sátán ! a Károlyi-bibliafordításban : eredj el Sátán !« »Világos bizonyíték erre Kolozsváratt a ma is létező Ilid-elve városrész. mely a Szamoson átvivő nagy hidon tul fekszik.« Hunfalvy a Havas-el és Havas-elv szóalakoknak a régi magyar nyelvben fenlétét 1529. 1550. 1596-ki krónikákból vett számos idézettel, úgyszintén a Szék, Székeli, Székel/öld alakokkal igazolja, melyek hasonlatára a magyar nyelv természetének egészen megfelelőleg alakult sok század előtt Erdei, Erdei-i vagy Erdei-y ország név is, s azt hiszi, több bizonyítékot idéznie fölösleges. »Ha ez elnevezés eredete meghatározása a mondottak szerint helyes, akkor annak az Ardial, Ardeal oláh szótól származtatása meg nem állhat, valamint annak a régi byzantini irók Ardelion szavától származtatása sem. Utóbbi inkább megfordítva áll. Feljebb már érintettem Wolff úr fejtegetéseit. Hunfalvy az Ardelion-ra is erős ellenbizonyítékokat hoz fel. »Nézzük csak írja ő melyik byzantini írónál fordúl elő e szó legelébb ? Tudása szerint feleli az athenaei Laonicus Chalcocondylasnál, aki 1470-ben írt. Ha Ardial, Ardeal Erdélynek ősrégi ország neve volt a dák uralom alatt is, akkor a Dak, Dakia nevet idegenek, görögök és rómaiak adták neki. De ennek a rómaiak 170 évi uralma alatt semmi nyoma. Ezután jöttek a góthole, hunnok, gepidák, avarok, utoljára a magyarok. E nagy ethnikai változások közt egyetlen dák és római helynév sem maradt fen. A dák főváros maga, Sarmizegetusa, mely a rómaiak alatt Ulpia, Trajana Augusta nevet vett fel, az utánok következett, egymást helyökről kiszorító nemzetek eltávozása után Grediste, szláv, a magyarok alatt Várhely magyar névre változott. Az oláhok a Besztercze vidéken volt