Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - TAGÁNYI KÁROLY: A „Milieu” a történelemben. Dr. Ratzel Frigyes: A föld és az ember ford. Simonyi Jenő 659

<661 TÖRTÉNETI IRODALOM. meg aztán a népek vándorlásainak menetét, terjeszkedésük arányait. De egy-egy ilymódon elhatárolt országon területen belüli határok is döntő befolyást gyakorolnak a népek elterjedésére. Az egyes törzsek, községek, családok letelepedését, lakóhelyeik helyzetét és eloszlását, a forgalmi központok, fő- és nagyvárosok keletkezését, mindezen belső határok (folyók, síkok, begyek stb.) meg vagy nem léte és minősége határozzák meg — és sohasem a véletlen. De a föld felszínének ezen egyenetlenségei nemcsak mint külső vagy belső határok, hanem önmagukban véve is : formáik és fekvésük által hatnak leginkább. Igy példáúl a hegységek lakóinak vándorló-természetét, mint a tyroliak. skótok, a mi tótjaink és székelyeinknél, maga a hegység parancsolja rájuk, szegényes termékei a gazdagabb alföldekre utalják őket. Másrészt az mindig a nagy munkásság és szorgalom kifejezése, melyet szintén hegyeik közt szereztek, kénytelenek lévén folytonosan jobban megfeszíteni erejüket (248. 1.) mint a síkok lakója. Innen van, hogy a házi ipar a hegyi népeknél fejlődött ki leginkább. A Schwarz-Avald órásai, a cseh hegységek csipkeverői. Kaukazus érczművesei, a kasmíri és a székely ipar erre nézve a legszebb példák. A f hegyi népek költői vénája, állhatatos vallásossága, bátorsága és hazaszeretete szintén mind ismeretesek. A fensíkok lakói is többékevésbbé ilyen szabásúak, (252.) de a már nem oly zord éghajlat s a kedvezőbb térbeli viszonyok nagyobb rendeltetésre képesítik a népeket. A hindu, kbinai, mexicói és perui czivilizácziók fensíkokon nőttek oly nagygyá. A síkságok és puszták, éppen nagy kiterjedésük következtében, a legnagyobb mozgékonyságra kényszerítik I a népeket. Ez magyarázza meg (265., 266. 1.) rabló és pusztító hajlamukat, a népek itt mások leigázására, korlátlan uralomra vannak praedestinálva. De másrészt meg a talaj száraz és terméketlen volta, a vízhiány, »megnehezíti a birtok fogalmának megszilárdúlását és örökössé teszi a törzsek viszálykodásait.« Az uralomnak és művelődésnek legállandóbb biztosítékait a tengerpartok képezik, mindig azonban a partszél tagozódásainak arányában. Bitter óta banális igazság, hogy Európa az ő fölényét partjai rendkívül gazdag tagozódásának köszönheti és a mi Európa a többi világrészek közt, ugyanaz Európában Angolország. Az anthropo-geograpliiának mindezen kitűnő észleletei és igazságai, melyek a népeket fizikai és szellemi sajátságaikra, műveltségük, foglalkozásuk, baladásuk vagy hanyatlásukra nézve egymás közt megkülönböztetik, sokat megmagyaráznak, de ezzel a különbségek távolról sincsenek még kimerítve. Sőt ha az eddigi magyarázatokat is jól szemügyre vesszük, be kell látnunk, hogy azok mind, a milieu hatásainak, habár rendkívül fontos, de mégis