Századok – 1888
Könyvismertetések és bírálatok - PAULER GYULA: Szent-Gellért csanádi püspök élete és művei írta Karácsonyi János 57
62 TÖRTÉNETI IRODA LOM. korában, már a pesti rév tája Buda számba ruent Jellemzők a téves adatok is. A képes krónika, a krónikáinkban előforduló náluk megmagyarázható — de azért mégis téves számítással azt állítja, hogy Szent István halálától Endre király első évéig 11 év 4 hónap múlt el. A nagy legenda, annélkűl, hogy valami oka volna, szintén István halála után való 11-ik évre teszi a pogány lázadást s jóllehet, ily számítás mellett nem tehetné : az esemény évének mégis 1047-et mondja — mely év a képes krónikában áll, nem ugyan mint Gellért megöletésének, hanem mint I. Endre megkoronáztatásának időpontja, — világos jeléül annak, hogy a képes krónikát irta ki *) s ugyanezt mondhatjuk, mikor a képes krónika szavaival Szent Istvánt többször már szentnek nevezi, mi helyén van a képes krónikában, de egy állítólag a XI. században, Szent István canonisatiója előtti időben készült műben, mikor a szent teste még legendájával szólva - 2) »non apertis signorum indiciis« »nem lévén még megismertetve jelek által« feküdt, szintén csak a mellett szól, hogy a legenda kölcsönöz a krónikából, és nem a krónika a legendából. E kölcsönzés ellen szerző Marczaly észrevételét idézi,8 ) hogy a legendában nincs meg a képes krónikának az az adata, hogy a < helyen, hol Szent Gellért fejét összezúzták, — most t. i. a krónikás korában — Szent Gellért tiszteletére templom áll : ezt pedig a legendaíró okvetlenül átveszi, ha előtte van a krónika. Nekem ez okoskodás nem látszik egészen meggyőzőnek. Több van a krónikában, mit a legenda át nem vett, s nagyon nehéz már most eldönteni s ennélfogva abból valami következtetést vonni, hogy egy ismeretlen író, ötszáz év előtt, miért nem vett át valamit? Azért nem is fárasztom mindenféle plausibilitással az olvasót ; lehet, hogy nem talált illő helyet, hová toldja be, miután a krónikának közvetlenül megelőző adatát a kőríil, melyen Szent Gellért fejét összezúzták, hátrább használta fel ; semmiesetre sem volt pedig a XIV. században, mikor a szentnek már annyi temploma lehetett mindenfelé, a budai templomnak úgyszólván köztudomásu létezése oly valami fontos dolog, hogy ennek elhagyásából valami különöset lehetne következtetni. Sőt ha az ilyen meg nem említésből döntő következtetést lehet vonni, sokkal inkább azt lehetne következtetnünk, hogy a képes krónika nem ismerte a mai nagy legendát, mert azt a hatalmas jelenetet Csanádon, mikor Gellért Abát megfenyegette, nem közli s a Kézainál olvasható száraz pár szóval beéri, holott az ország története, a képes krónika szempont!) Florianus i. h. II. 163. Endlicher Mou. 227.1. da Századok 1884. 748. 1. 3. jegyzet, 2) Haitvie C. 22. - 3 ) Marczaly i. li. 27.
