Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - PAULER GYULA: Szent-Gellért csanádi püspök élete és művei írta Karácsonyi János 57

61 TÖRTÉNETI IRODA LOM. gadva. Miféle elemekből állottak e, nevezzük püspöki, krónikák? — hosszas volna itt — nem is tartozik ide, fejtegetni. Elég az jelen kérdésünkhöz, hogy valamint csupán a Vazulféle származásból nem lehet következtetni azt, hogy a zágrábi és nagyváradi krónikák mostani formájokban »jóval« régiebbek Anonymusnál: ép oly kevéssé lehet ezt következtetni a Gellértféle nagy legendára nézve. Fontosabb kérdésünk eldöntésére, hogy azt a két varianst. I melyet krónikáinkból szent Gellért halálára nézve kivehetünk, a legendában már egyesítve találjuk úgy, mint az p. o. a képes krónikábanvan egyesítve. Kézai, ki a képes-krónikát nem ismerte, röviden és nem épen valószinűeu szól ez eseményről; én legalább nem tartom valószínűnek, hogy a dühös néptömeg, mely a püspököket p és kíséretüket megrohanta, leverte azért, hogy egy öreg embert, mint Gellért volt, megöljön, azt kocsijából kiragadja, taligára tegye, felczipelje a meredek Gellért hegyre, csakhogy onnét a mélységbe taszíthassa. A másik bővebb, s némileg az altaichi évkönyvek által is támogatott varians ezzel összeforrasztva olvasható a képes krónikában épen ugy, mint a nagy legendában. A krónika vagy legenda-e a régibb ? azt — úgy vélem — nem nehéz eldönteni, к ha elfogulatlanul vizsgáljuk az elbeszélés nyelvét, kitételeit. A ! Vatha-félelázadáskezdetétpéldául az 1358.írt képes krónika, melynek szokása régibb szövegeket változatlanúl átvenni, ekkép írja le: »Tunc itaque detestabili et execrabili ammónicione illius I Yathe omnes populi libaverunt se demoniis et cepere comedere equinas pulpas et omnino pessimas facere culpas* (Florianus i. h. II. 155.) A legenda ellenben ugyanezt (Endlichernél 228. 1.) így fejezi ki : »sicque omnes fecerunt et demonibus libaverunt et cepenmt comedere equinas carnes et omnia pessima et enormia opera facere et exercere.« Nem fordítom e szavakat magyarra, mert csak a latinban tűnik fel a különbség, de kérdem attól, ki a középkor nyelvezetét ismeri, vagy legalább a naiv, közvetlen és irodalmilag tudákos nyelv megkülönböztetésére érzékkel bir : molyik-e két szöveg közül régibb? mi valóbbszinű, hogy a nagy legenda szövegét alakították át a XIY. század derekán olyanformára, minőnek a képes krónikában olvassuk ; vagy pedig a képes krónika átvette régi szöveget módosították-e a nagy legendában a XIV. század vége felé? Azt hiszem, a válasz nem lehet kétséges : hogy a nagy legenda nem más, mint a képes krónikának modernizált, tehát későbbi szövege. De menjünk tovább. A képes krónika szerint Gellért és társai »de Alba eivitate« indulnak ki; a nagy legenda már a sokkal újabb »alba regali« elnevezést használja. A képes krónika szerint a püspökök »ad porturn, quae dicitur Pest« indúlnak. A nagy legenda ezt már így fejezi ki »versus Budnm« természetesen, mert a legenda-író idejében, nagy Lajos