Századok – 1888

Tárcza - Vegyes közlések - 487

484 TÁROZA. egyik vagy másik vitás kérdését tisztázza. A folyó évi Schematismusban Városy Gyula közöl genealógiai följegyzéseket néhány kalocsai érsek származásáról: név szerint 1. Paulus de genere Geur, kiről bebizonyítja, hogy nem a Héderváry nemzetségből származott ; 2. Thomas de genere Buzad, kinek némelyek helytelenül tulajdonítják a Leudvai Bánffy nevet ; 3. Thomas de Thelegd de genere Chanad, kiről bebizonyítja, hogy nem a Rátold nemből származott; 4. Joannes de Scepus, ki a Gara-családhoz tartozott. Mind a négy adversariához leszármazási tábla van csatolva. Valóban, ha minden egyházmegye követné a kalocsai egyházmegye példáját, rövid idő alatt az egyháztörténetnek sok vitás kérdését tisztába lehetne hozni. — A UÁZADÓRÓL, (melyre nézve mult füzetünkben Р. Zs. néhány megjegyzést tett Marczali Henrik II. József történetében foglalt amaz állítására, hogy a városokban a húz képezte az adó alapot s nem a telek) — Marczali Henrik a Nemzet ápr. 28-iki számában válaszol P. Zs.-nek. Feleletének lényege az, hogy fenntartja előbbi állítását, hogy a házadó a biztos és állandó alap a városok adózásánál s számos példát hoz fel Pozsony, Debreezen, Nagy-Bánya, Beszterczebánya, Modor városokat illetőleg a budai kir. kamarai levéltár actáiból állítása igazolására s egyes ide vágó rendeleteket (pl. neve ullae domus lege ct benigna resolutione a eontributione hand exemptae a pulilicis oneribus eximantur) szó szerént idéz. VEGYES KÖZLÉSEK. — A MŰCSARNOKR AN márcz. 10-én »régi és modern képekből« rendezett kiállítás nyilt meg s tartott egész apr. 25-ig. Főérdekét a kiállításnak az adta, hogy mind ezek a képek nálunk vannak, hazánkban levő műkincsek, de mindannyian magánosok tulajdonai, magyar szerzőktől s a viiág első rangú művészeitől. A tulajdonosok által bejeleatett mütörténelmi adatokra nézve lehetett több hibás adat, s nem minden kép annak volt a munkája, kinek nevét a tulajdonos a tárgymutatóba beírta. De ez a dolgon mit sem változtat : a kiállítás meglepő szép volt s minden várakozást felülmúlt. Lehetetlen volt örömmel és megelégedéssel nem nézni végig a szépen décorait s kiváló Ízléssel rendezett termeken : melyek közül egy egész nagy terem a Zichy családé, egy másik a Ráth Györgyé s egy harmadik az Andrássy Manóé volt, s melyben összesen 9 1 kiállító vett részt. A kiállítás maga valóban históriai kiállítás volt, abban a tekintetben, hogy a festészet históriai fejlődését mutatta be, tekintettel azonban a képek művészi értékére. Igy hát teljesen iuternationalis kiállítás volt, melyben azonban hazánk megállta helyét : a régibb iskolákban a Kupeczky és Mányoky képekkel, az újakban Benczúr, Munkácsy stb. képeivel. Szorosan