Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - HUNFALFY PÁL: Magyarország helynevei I. köt. írta Pesty Frigyes 448

456 TÖRTÉNETI IRODALOM. 456 böző helynév és történeti adat. Az előszámlált tizeukilencz czikket vagy értekezést méltatni, annyi volna, mint egy új könyvet írni. Fő érdeme a nagy halmaz ismeretnek az. hogy forrásuk megbizható ; ha valaki nyomát akarná követni Pestynek, minden léptennyomon meggyőződnék arról. Ezeket a hosszú czikkeket mellőzve, csak némely másokra teszek figyelmeztető megjegyzéseket, talán használnak magának a szerzőnek is, vagy másnak, ki a helynevek magyarázásával foglalkozik majd. Hisz habár több kötet kerül is még ki Pesty gondos kezéből, ő a tárgyat ki nem merítheti. Az Árva folyó nevére nézve Pesty korholja Ortvay Tivadart, hogy azt nem szláv eredetűnek tartja, hanem a zűrjén va = víz szóval magyarázza. »Nem kell mindég a távolban keresni azt, a mi közel fekszik«, ez intést teszi hozzá Pesty, ki azonban, mint láttuk, maga a vogul-osztják nyelvből származtat magyar helyneveket. Tehát abban nem lehet vétek, ha valaki messzebbre is megyen világosságért, azt gondolván, hogy itthon nem talál alkalmatost. Más kérdés, nem ment-e hiába oda? S én is gondolom, hogy e szónál Ortvay hiába fáradozott a zürjénekhez. Pesty az árva szót (a 24. lapon) a szláv oram(horava = erdős)-tól származtatja. Nem tudok eléggé szlávul, hogy igazolhassam vagy megczáfolhassam : de kétségem van még is, mert a szláv vagy tót nyelv mindég bora- nem ora-nak nevezi a hegyet, nem is az erdőt ; s mert, a hora-múí dialectusi változatja g or a, gura. De föltéve, hogy Árva annyi mint erdő, hegy, az magában, valami appositum nélkül, mely vizet vagy folyót jelent, nem lehetne folyó-név. Van akármennyi »erdei viz«, »hegyi folyó«, »hegyi patak« : de maga az erdő, hegy értelmű szó bizonyosan sehol sem jelez folyót. De minthogy én bátorkodtam a zűrjén va (=víz) szót magyar folyók neveinek magyarázatára alkalmazni : okát tartozom adni. A ,/<)(=folyó) három Sajó folyó-névben van meg. A első és legnagyobb Sajó Gömör- és Borsodmegyében Ónodon alúl a Hernáddal egyesül, és a Sajó nevét megtartva, Sajó-Örsön alúl a Tiszába szakad. Borsodban a Sajónál két Besenyő van : Szirma-Besenyő és Besenyő. A második kisebb Sajó Erdélyben, a mostani Besztercze-Naszódmegyében s ennek Nagy-Sajói járásában folyik, Szeretfalvánál a Beszterczét veszi fel, s úgy tart a Szamos felé. Nagy-Sajó németül » G vosz-Schogen« mely helynév az eredeti Sajog-ot (ebből lett Sajou, Sajó) őrzötte meg. Ebben a járásban van még Kis-Sajó, Sajó-Sz.-Iván, Sajó-Solymos, Sófalva. De a jBessew/ó'-járásban, melyben Szeretfalva van, ott van Bessenyő helység is, a melyről a járás neveztetik, s a melynek a német neve »Heidendorf« pogány-falú. Tehát itt is nemcsak a N.-Sajó = Grr.Schogen, hanem a Bessenyő = Heidendorf is olyan ethnographiai viszonyokról tanúskodnak a német telepedés előtt, a milyenek Bor-