Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - HUNFALFY PÁL: Magyarország helynevei I. köt. írta Pesty Frigyes 448

450 TÖRTÉNETI IRODALOM. 450 continuas venit ad indagines, vulgo Gepew vocatus, ubi suli quad am arbore, vulgo Keurus (Kőrös) vocata, est una meta terrea.« Nemcsak a bükk-erdő és a kőrösfa magyarnak jellemzik a vidéket, lianem különösen a gyepü szó, mely védelmező földbányás, s azért »indagines« latin szóval magyaráztatik meg. A már említett LXXYI. oklevélben olvassuk (146. lapon): »Quaedam sémita a dicta villa .Tezenew in provinciám Gepel ducens«. Ebhez jegyzi meg a szerkesztő, Nagy Gyula: »Zemplén és Ung vármegyék felső vidékén körülbelül azon vonalban, melynek mentén a ma is virágzó Or-mezö (tót nevén Sztraszke = őrhely) községet találjuk, hajdan egy határvédő mesgye, földből hányt gyepű vonult keresztül. Az ezen túl fekvő erdős tartomány neve volt magyarul : Gyepii-elve (terra ultra indagines) ; régi okleveleink írásmódja szerint : districtus gepuelue, gepelue, gepev-elv, gepuel, provincia gepel ; teljesen analog képzés az Erdő-elve, Erde-el, Erdély = terra Transsilvana és Havas-elve = terra Transalpina, földrajzi elnevezésekkel.« Magában a gyepű szó (indagines) is nagyon érdekes. Ezt nem a gyep szótól származottnak tekinthetem, mivelhogy az ú, il képzős melléknév csak egy más melléknévnek kiegészítője, s magában nem állhat. A szemű szó р. o. magában nem, lianem csak egy más melléknévnek kiegészítőjéül állhat, így: kék szemű, barna szemű, nagy szemű stb. Hasonlóképen a lábú lehet csak hosszú lábú, rövid lábú, vastag lábú stb. Minthogy a gyepű — indagines, azaz földhányás, mesgye : az tehát főnév, s nem lehet olyan melléknév, mint szemű, lábú stb. A magyar gyepű olyanféle, milyennek Sz.-Bruno a II. Henrik császárhoz, Sz.-István királyunk sógorához 1005- 6. tájban az oroszok határát írja a besenyők ellen. Bruno t. i. egy évet töltvén Magyarországon, innen a »Rutorum Senior«-hoz, a rutén fejedelemhez meue, mert a legkegyetlenebb pogányokat, a besenyőket, akarja vala megtéríteni a mai Moldvában. A rutén fejedelem elkiséré Brúnót, mint maga elbeszéli : »Duos dies cum exercitu duxit me ipse usque ad regni sui terminum ultimum, quem propter vagum hostem firmissima et lougissima sepe undique circumclausit.« ]) Azaz, a rutén fejedelem a lovasaival két nap járásnyira kiséré Brúnót, a birodalma végső határáig, melyet a mozgó ellenség miatt igen erős és hosszú sövény nyel rekesztett volt körül. — Ezen erős, hosszú sövény amolyan magyar gyepű-féle ; s a Gyepei, vagy provinczia Gyepei csakugyan a Gyepün-túli tartományt jelenti. A Gyepei pedig annyira eredeti ősmagyar kifeje') Lásd ezt a felette tanulságos levelet Magyar Nyelvészet III. évfolyamának Д858.) 158—1C3. lapjain.