Századok – 1888

Tárcza - Irodalmi szemle - 384

TÁRCZA. 385 matariumokból s saját gazdag gyűjteményéből merítette. Tervéről, eljárásáról egy két ívre terjedő bevezetéssel számol be a közönségnek : az általa elért eredményről tüzetes ismertetéssel fogunk a közönségnek számot adni. A Történettudományi Értekezések közül megjelent Wenzel Gusztávnak mult évi maj. 9-én tartott akadémiai felolvasása »Kosztizláv galicziai herczeg, IV. Béla magyar királynak veje«, mely a herczeg sorsára, működésére és személyére vonatkozó adatokat gyüjté össze. — A Társadalmi Értekezések közt megjelent Schwarz Gyulának, a mult nagygyűlésen megválasztott rendes tagnak, székfoglaló értekezése Lucius Cornelius Sulla a római alkotmányjog történelmében. Az Emlékbeszédek során megjelent Szabó Károly meleg hangú emlékbeszcde Ladányi. Gedeon felett, mely egyaránt méltányolja az írót és tanárt. — KARCSÚ ANTAL ARZÉN tagtársunk, mint azt időnként egyes kötetek megjelenése alkalmával felemlítettük, kiadta Vácz város történetét nyolez kötetben. E nyolez kötet azonban nem pusztán Vácz város története — felöleli az Vácznak egész környékét. Magával a várossal a négy első kötet foglalkozik, az V-ik a váczi egyházmegyét, a püspökök életrajzaival, a Vl-ik a székesegyházat s káptalant, a VII-ik főesperességeket, a VIII-ik az egyházmegyei intézeteket s kolostorokat tárgyalja. A nyolez kötet ára 9 frt s egyedül csak a szerzőnél kapható Váczott. — KÁROLT János »Az őskeresztény irodalom monograpliiája« czím alatt egy nagyobb, több kötetre tervezett munkának első bevezető kötetét tette közzé. Ez az első nagyobb munka az őskeresztyén irodalomról magyar nyelven, mely az e tárgyra vonatkozó nagy iiodalomnak felhasználása mellett az eredeti forrásokból is merített. A munkát Pauer püspök meleg hangon irt szép levele előzi meg, melylyel a munkát, annak előnyei felszámlálása mellett ajánlja. A munka már kétségtelenül tárgyánál fogva is érdekes, kivált ma, midőn az egyházi atyák ujabb méltatásban részesülnek, de az a nagy olvasottság s gazdag ismeret, melylyel azt szerző megírta, még ajánlatosabbá teszik. — HOLLÓST ISTVÁN e czím alatt »A dákok latin-római, kelta, vagy hun-szkytha népfaj voltak-e ? Ostörténelmi és politikai tanulmány« —- egy füzetet adott ki (49 1.) M.-Szigeten. Tudtunkkal első, de mindenesetre figyelmet keltő történeti tanulmánya ez Hollósynak, melyet politikainak is azért nevez, mert vonatkozással és tekintettel van hazánk (első sorban Máramaros megye) nemzetiségi viszonyaira s magasabb nemzet-politikai szempontokra és vezéreszmékre. — Mindenekelőtt a lángoló hazaszeretet s a honfiúi lelkesedés szava az, a mely felkölti iránta az olvasó érdeklődését. Más kérdés az : váljon az ő előszeretettel tárgyalt hypotliezisei megállhatnak-é a történelmi kritika előtt ? Szerinte a máramarosi ruthének a kabarok utódai, a kik a szláv-görög rithussal felvévén a kereszténységet — még Álmos előtt elindúltak az ősi hazából s utói éretvén a magyarok által, együtt jöttek be az uj hazába. A dákok nem római, de a hun-szkytha nemzet tagjai voltak, tehát vérrokonaink. Az oláhok, a török »rumun«