Századok – 1888

Tárcza - Irodalmi szemle - 384

386 tárcza. jobbágy és a görög szerb »vlacli« névvel jelölt pásztorkodó nép liajdan a Meotisz partjain lakott a többi liun-szkytha néptörzs között s a kaukázi albán népből e szkytha-fajból keletkezett. Ennélfogva nem a latinoknak, de a magyaroknak rokonai, mint pl. a bolgárok. Erre a vérrokonságra óhajtaná ő alapítani a nemzet jövőjének biztosítását ; a nemzet hivatását abban látja, hogy a keleti rokon népek (oláhok, bolgárok, szerbek) élén mint legidősebb testvér-állam vezérszerepet vigyen. A függelékben több máramarosi kérdéssel foglalkozik, pl. hogyan lett az ottani g. kath. tanitó képezdéből tisztán román tápintézet, 2. kik által és hogyan csinálódott az oláhuralom Máramarosban. — A SZAEADKÖMIVESSÉG ujabb időben többszörös megtámadtatásnak lévén kitéve, a szabadkőmivesek jónak látták magok és társulatuk igazolása végett egy füzetet adni ki, melynek czélja, hogy a szabadkőmivesség lényegét, alapelveit, történetét, fejlődését, szervezetét s feladatait a nagy közönséggel megismertesse, különös tekintettel hazai viszonyainkra. E füzet mindenekelőtt a magyarországi Nagypáholy alapszabályainak első szakaszát közli, mely a szövetség czéljait sorolja elő. Történelmi fejlődéséből megtudjuk, hogy az Magyarországon már a mult században meghonosult s akkor I. Ferencz császár is tagja volt. Mária Terézia oszlatta fel a páholyokat. II. József alatt újra virágzásnak indult s a magyar nemesség soraiból számosan lettek tagjai. Elősorolja ama magyar családokat, és Írókat, a kik tagjai voltak. Áttekintést nyújt továbbá a külföldön való elterjedéséről. — »MONUMENTA GERMANIAE PAEDAGOGICA« czím alatt Berlinben Kehrbach szerkesztésében egy nagybecsű collectió jelenik meg, mely a németországi paedagogiai emlékeket foglalja magában. Az épen most megjelent 14-ik kötet az erdélyi szász tanügyi dolgokat fogtalja magában 1543 —1778 közt. Szerkesztette Teutsch Frigyes (a szász püspök derék fia) kitől már igen sok becses publicatio jelent meg, — melyek közt azonban a legnagyobb és legfontosabb ez. Terjedelmes és kimerítő bevezetése részletes tanúlmánj'ban foglalja össze a közlött anyagot. Ajánlva Teutsch Györgynek 70-ik évi születésnapja alkalmából. — TEUTSCH György, az erdélyi történetírás kezdetéről irt nagybecsű tanulmányát, mely a Honismertető Egylet Archivjában látott világot, különnyomatban is kiadta. — »UEBER DIE RÖMER MONATE« czím alatt Rudel Theodor A hallei egyetemen tudori értekezést adott ki, mely a római szent birodalom pénzügyi viszonyainak fejtegetésével foglalkozik a középkor végén s az újkor elején. Römer-monat név alatt azt a pénzt értették, melylyel a birodalom tagjai a gyalog és lovas csapatok kiállítását megváltották — oly arányban mint a hadjáratot egy vagy több hónapra tervezték. A római liópénz többnyire a törökök elleni hadjáratra levén megszavazva, e könyv minket is érdekel. De adtak ott másra is, pl. 1486-ban Mátyás király ellen a frankfurti gyűlésen 527,900 rajnai forintot.