Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - Oo-u.: Villemain: Pindar szelleme és a lantos költészet stb. Francziából ford. Csiky Gergely 371

372 történeti irodalom. 375 szépségei a gondolat magasztossága, a metapliora merészsége, a styl méltósága, a szerkezet elevensége, a nyelv nagyszerűsége. Kortársa volt Aeschylos, kinél soka sem volt lelkesebb dalnoka a lyrai lendületnek. Csodálatos, bogy épen e drámaköltőben jutott érvényre leginkább a vallásos és harczias bymnus, az istenimádás és hazafias hév. О valóban a polytheismus prófétája, a ki második látással van felruházva, fenséges, erélyes, rettentő és a történelem eseményeivel s embereivel lelkének visióit vezeti szinre. Térjünk át Rómára. Mindenekelőtt el kell ismernünk, hogy a lyrai ihlettséggel nem igen találkozunk a római szellem első erőfeszítéseiben. Nem foglalt el ott külön helyet ; nem tudta a képzelem és művészet néhány halhatatlan bélyegét nyomni a vallási hagyományokra és nemzeti ünnepekre : nem lépett be a rómaiak életébe, mely kevésbbé költői, kevésbbé szabad volt, mint a görögöké. Ez a körülmény bizonyára abban találja megfejtését, hogy a római lélek inkább cselekvésre, mint érzésre volt supponibilis. Augustus kora hozta létre Horácz költészetét, kinek Catullus volt előzője. Horatius egészen a római Pindar. Költészete vidám üdvözlése a sokáig száműzött barátnak, a kit viszontlát, gyöngéd elbúcsúzás a távozó baráttól, vigasztalás a balsorsban, tanács a jólétben, egy-egy dicséret, panasz, egy közhelye a világi okosságnak : mindez ugyanannyi eredeti ihlet a szerencsés szellem számára. Megteremté a bölcsészi ódát, mondja szerzőnk, színpad és fölszerelés nélkül, a költészetet, mely szabatos, mint a gondolat, I ragyogó, mint a szenvedély, s ezzel feltalálta, a mi mindig el fogja bájolni a gyöngéd szellemeket, akárminők a világ külső változásai. Megérinté az emberi szív mélyét, igaz, hogy nem a legnagyobb oldalán, hanem érzékeny pontok által, melyek nem törölhetők el. Az ó-keresztyén költészet jellemvonása az elvontabb és szabadabb mysticismus, melyen a természetesség és a lelkesültség uralkodik. Nem bír ugyan Pindar versmértékeinek gazdag változatosságával, sem nyelvének merészségével, de mindenütt választékos, uj, nemes bájú, tele a természet iránti érzékkel és itt-ott a keleti felekezetek képzelmének néhány eltévedt sugarával. Nazianzi Gergely és Synesius ez iránynak legkiválóbb mesterei. Azután Prudentius hymnusai következnek, elévülhetetlen virágok, melyek soha sem fognak elveszni, s melyeket énekelni fognak a legutolsó barbár földön, hol majd a kereszténység hódít és megáld. A középkor legfényesebb csillaga, Dante, a költészet mysticus egéig emelkedik, az eszményi világig, mely egészen fénynyel van behintve, de hol a szellem csodái uralkodnak mindig az. anyagéin. E költészet felváltva nyugodt és erős, rendkívüli és komoly, majd elbeszélés, majd hymnus. Petrarca ellenben a szépség dalnoka volt ; szerette hazáját, de felszabadításáért hiába énekelt. SZAZADOK. 1888. IV. FÜZET. 25