Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - DUDÁS GYULA: A régi Szeged II. kötet írta Reizner János 369

TÖRTÉNETI IRODALOM. 369 Az utolsó tanúlmány Bornemissza Péter vallás felekezeti álláspontjáról egy tavaly lefolyt polémia eredménye. Thury Etele, mint a »Századok« olvasói előtt is ismeretes, úgy egyes czikkeiben, mint később egy külön füzetben is, azt vitatta, bogy В. P. határozottan a református, a kálvini irány híve volt; Zoványi ezzel szemben azt igyekszik bebizonyítani, hogy ama derék iró és főpap határozottan a lutheri irányhoz tartozott. Mindkét vitázó igen sok figyelemreméltó érvet hoz fel álláspontja igazolására; s bár határozottan elismerjük, hogy azoknak kezelésében Zoványi több hivatottsággal, készültséggel és szerencsével jár el, mint ellenfele, feltétlenül győztesnek mégis egyiket sem nyilváníthatjuk. Az igazság a kettő között van ; abban, mit maga Zoványi nagy igazán ekkép mond ki mindjárt tanúlmánya elején: »Bornemisszának még nem lehetett alkalma a két felekezet egyike vagy másika mellett határozott állást foglalni, azaz annak tagjává lenni ; őmég az egységes protestáns vallás híve volt. Ennélfogva felekezeti álláspontját keresni tulajdonképen teljesen feleslegesnek is látszhatik.« Minden kétségen kívül vannak Bornemisszának oly tettei és nyilatkozatai, melyekben egészen a kálvini irányt követi, viszont vannak olyanok is, amelyekben teljesen a lutheri irányhoz csatlakozik. Hiszen még Bornemissza utódát, Beythe Istvánt is, hosszú időn át ily közvetítő vagy ingadozó helyzetben látjuk s e forrongásból csak az 1595. második felében tartott hegyfalui gyűlésen kezdett határozottabban kiválni a két felekezet ; ekkor lett »egy coetusból kettő.« (Pabó, Beythe élete 34. 1.) A Thury és Zoványi közt lefolyt polémia tehát eredménytelen maradt annyiban, hogy Bornemisszát sem Kálvin, sem Luther részére határozottan lefoglalni nem tudta, mert hiszen ez a dolog természeténél fogva lehetetlen is ; viszont igen szép eredménnyel járt annyiban, hogy azon kor egyház- és irodalomtörténetének több kérdése ujabb világításba lett helyezve általa. Zoványi tanúlmányai számot tesznek e nemű irodalmi termékeink között, s feljogosítnak azon reményre, hogy idővel nemcsak egyes értekezésekkel, hanem nagyobb szabású, önálló művekkel is fogja gazdagítani egyháztörténelmi irodalmunkat. RÉVÉSZ KÁLMÁN. A régi Szeged. II. kötet. A köbáráuy és a kun puszták pere. Irta Reizner János. Szeged, 1887. 201 1. Szeged város történetével azelőtt Varga Ferencz volt gyoroki s jelenleg kisteleki plébános foglalkozott, a ki munkásságának eredményeül 1877-ben kiadta »Szeged története« czimű művének első kötetét. A város történetének hátralevő részeit Varga