Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - VÁCZY JÁNOS: A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban írta Beöthy Zsolt 362

364 történeti irodalom. 364 vonulva élő, de kevés jó barátaitól annyira szeretett óbestert, a ki magyarságát az idegen műveltség hatása alatt fejleszti, erősbíti. izmosítja. S társai, a testőrírók, mind puritán jellemű, erős magyar érzésű, de a finomabb ízlés után törekvő emberek, a kik. mint Báróczy, még a collegium falai közt tanulták a tiszta, komor, de magasztos erkölcsi életet becsülni. El voltak zárva a világtól s mikor a nagy város galántságai, zaja és »módis hívalkodásai« közé jutnak: nem rohannak vakon az élvezetekbe, hanem »azélet örömeiben mértéket tartva, többet gondolkodnak, mint mulatnak, többet dolgoznak, mint élveznek.« E lélektani ellenmondásnak látszó tény okát Beöthy az akkori református collegiumok nevelési módszerében keresi. Bizonyára nagy mértékben is hatott e nevelési módszer az ő nagy elhatározásukra : de úgy hiszszűk, e tény okát e mellett, az írók egyéniségében is keresnünk kell s legalább is volt egyéniségük, hazaszeretetük annyi befolyással irodalmi munkásságukra, nemes törekvésükre, mint az a nevelési módszer, a mely ifjú éveiket megedzette e küzdelemre. Különösen Báróczy pályája mutatja e kettős hatást. О volt a testőrírók legképzettebb. legfinomabb nyelvérzékű s legtehetségesebb tagja, a ki mintegy új nyelvet teremtett, sokaktól érthetetlennek tetszőt, de élénket, fordulatosat s olyat, a melyen a nyugati műveltség eszméit először próbálta híven visszatükrözni. Báróczy tehát példájával, útmutatásával, irányával hatott. A mit ő megkezdett: azt később maga Kazinczy Eerencz folytatta s pedig »teljes dicsőséggel«. Báróczy először adott példát, hogyan kell a galans világ hangját, mely »csupa udvariasságból« áll, hogyan kell az érzelmessség szónoki formákat kereső pathoszát szépen kifejezni. A mit Marmontelben és Calprenèdeben látott : annak kifejezésére törekedett a mi nyelvünkben. S valószínű, hogy Kazinczy bámulatát működésének épen ez oldala vonta magára, A másik, a kinek sikerűit megmozgatni a csendes lehangoltságba vagy melancholiába sűlyedt nemzetiséget: Bessenyei György, a kit működésének egész teljességében, pályájának egész mivoltában mutat be a Beöthy szóban levő könyve. Ez önállónak isbeillő tanúlmány az egész kötetnek majd felét foglalj ael: de aztán sikerűi is Beőthynek Bessenyei magán és nyilvános pályáját, sokoldalú munkásságát, hatását és sikereit oly élénk előadásban feltűntetni, a milyenhez hasonlót - legalább ily kisebb terjedelemben — alig mutat fel irodalmunk története. Eddig Bessenyeiről csak homályos fogalma volt irodalmunk történetének. Munkái közül sok, a legnagyobb rész, ma is kéziratban olvasható s még azok is, a kik Bessenyei életével behatóbban foglalkoztak, kevés fáradságot szántak e kéziratbeli művek mélyebb áttanulmányozására, Beöthy jól ismeri Bessenyei minden munkáit s a képhez,