Századok – 1888
Értekezések - TORMA KÁROLY: Történeti apróságok 349
358 KÜLÖNFÉLÉK. »Anno 1703. 23. Junii N.-Enyeden ordináltattunk az szent ministeriumra in numero 14 : Bonyhai János, Academicus. Benei György, Academicus. Dálnoki Márton, Técsi István, Kóródi János, Vaji Ferencz, Osernátfalvi András, Pharczadi [Farczádi | György, Nyíreki [Nyíresinek is olvasható] István, Vajai Gergely, Pávai György, Bölkényi János, Szatmári János«. 2. Livius 1578-ki M/m. frankfurti (Coruinus György-féle) kiadása ama példányának bellapjára, melyet egyebekkel együtt az erdélyi muzeum könyvtárának adtam az intézet alakítása alkalmával, kisfaludi Markosffalvi Márton, I. Rákóczi György titkára és udvarnoka a következőket jegyzé : »Anno Domini 1631. die 23. Mártii Varadini commorante Illustrissimo Transsilvaniae Principe Domino Domino Georgio Rakoci ect. ect. Egregius Dominus Petrus Incedi de Varad, Suae Celsitudinis aulicarum solutionum magister cubicularius in sui nominis amicissimi memóriám integrum opus Liuianum in duobus uolominibus d(ono) d(edit) Martino Markosffalui.« A könyv előbbi tulajdonosa, Tasnádi Mihály, ezt irá fel a táblára: »Sum Michaelis С. Thasnadi 1603. Jeneini.« 3. Az alább olvasható jegyzetek, melyek az Approbata első kiadásának egy példányához kötött tiszta lapokra valának írva. négy kéztől erednek. A könyv utolsó tulajdonosa, a ki magát megnevezte, Csatári István volt s bizonyára Kolozsmegyében, jelesen az Almás-vize mentén lakott, mivel ottan levő helységekről s ama környéken ma is birtokos családok egyes tagjairól emlékezik törvényes ügyletekre vonatkozó jegyzeteiben; a három korábbi tulajdonos ellenben, a kiknek írása merőben különböző, hunyadmegyei ember volt, mennyiben bejegyzéseik hunyadmegyei dolgokra vonatkoznak. Egyikök a következőket jegyzé fel : »Anno 1662. die 4. Januarii, az ó szerént való karácson napján voltam Kolczvárában«. [1662?] »7. Mártii kezdettük el Haczak várassában az cirkálást.« ductionale fóruma, a melyhez mint látszik nemességének megállapítása végett folyamodott, 17 73. márczius 9-én kelt határozatával a királyi táblára vetette, mivel a kérvényes nem tudta magát a Szatháron (?) lakott Szatmári Istvánnal, a ki 1656. május 10-én nyert annalist, tisztán egybekötni, kitől t. i. magát származónak állítá, mondván, hogy ez az István Tordán lakott nagyatyjának, Szatmári Istvánnak atyja lett volna.)