Századok – 1888

Értekezések - PAULER GYULA: Horvát-Dalmátország elfoglalásáról (1091-1111.) - II. közl. 320

horvAt-П almátország elfoglalásáról. 329 bírja, Jadrában nem parancsol ? Kálmán pedig — mint tudjuk — •csak 1105-ben lett Jadra urává ; 1102-ben az még idegen ország volt rája nézve. Van ez oklevélnek egy passusa, melyre a horvátok egész theoriákat építenek. Ertem a szavakat, — melyekkel Kálmán király adományozása idejét jelöli — »postquam coronatus fui Belgradi supra mare, in urbe regia.« »Miután Tengerfehérvártt, a királyi városban megkoronáztattam.« Ez az adat magában véve nem dönti meg azt, mit feljebb Horvátország elfoglalása idejéről, módjáról mondottunk, mert nem képtelenség, sőt igenis képzelhetők okok, melyeknél fogva a koronázás nem azonnal 1097-ben történt meg, hanem egy időre elmaradt ; sőt még a pur et simple hódítást sem zárja ki. Hódító Vilmos példáúl a hastingsí csata után, még »vértől párologva« szintén Angolország királyává koronáztatta magát ; de e gyanús okmány állítása még gyanúsabbá válik, ha figyelembe veszszük, hogy Kálmán 1108-ban biztosítja a traùiakat, hogy nem fog erőszakosan házaikba szállani, ha megkorondztatdsa vagy országos ügyek végett városukba jő, — cum ad vos •coronandus aut vobiscum regni negotia tractaturus advenero.1) Hogy beszélhet Kálmán a koronázásról, mint valami jövendő dologról, ha az már 1102-ben, hat évvel előbb Belgrádban megtörtént ? Én tehát a koronázási passusban csak egy újabb jelét látom az oklevél hamis voltának ; s a hamisító azt, kétségkívül már a magyar koronázásra gondolva, koholta vagy csempészte be, hogy ÍI szabadságlevélnek annál nagyobb nyomatékot adjon. Egy általában véve, a magyar királyoknak Horvátországban való külön megkoronáztatása több mint kétséges. Kálmán megkoronáztatásán kívül, melyről pedig csak ez egy — hamis vagy hamisított — oklevél emlékezik, más esetről nincs tudomásunk. II. Géza, III. István, II. Endre Spalato, Sebenico, Almissa •számára kiadott okleveleikben, melyekben — egy két alkalomszerű toldás, módosításon kívül — csak Kálmán 1108-iki traùi oklevelét reproducálják, a traùi oklevél szavaival a koronázásról is, mint jövő eshetőségről beszélnek. De, hogy ily koronázás valóban megtörtént volna, annak sehol semmi nyoma.2) Már Hajnik Imre észrevette, hogy a magyar királyok e stereotyp kifejezéseiben csak phrasisról, »de stylo« beszédről van szó. De a phrasis is eltűnik IV. Béla király oklevelében, mely 1245-ben a traíiiak hűségét a tatárdulás idejében megdicséri és jogaikat megerősíti. Oklevele szakít a régibb oklevelek »schimmel«-jével. A lényeget megtartja, de a haladó kor kívánalmaihoz alkalmazza ») Kukuljevic II. 14. 1. 2) Kukuljevic II. 35. 74. 11., Wenzel I. 93., — VI. 313. 11.