Századok – 1888

Értekezések - PÓR ANTAL: A német-ujvári grófok elnevezése 252

254 KÜLÖNFÉLÉK. 254 kevésbbé lehetett használatos a XIII. és XIV. században, midőn már szintén szükségét érezték annak, hogy e garázda »zártcso­portot« össznéven nevezzék. El is nevezték »a Henrik bán fiai«-nak, »filii Henrici vagy (olaszosan) Herrici bani,« a mely gyűnév okmá­nyainkban számtalanszor előfordúl. Ritkábban fordúl elő, hogy Herniciádokuak nevezik őket okmányaink.]) a mi betücserével helyesebben Henriciádolc&t jelent. Tehát így is elnevezhetnők őket, hanem csak Henrik bán idejétől fogva, kizárásával Volfernek, Aenznek, Mihálynak és I. Henriknek, mert Henrik bán, értem »a nagy« Henriket, már a negyedik generatio. Ellenben a külföldiek, nevezetesen a szomszéd németek, — kiknél akkor váltig dívott már a szokás, hogy a nemes családok földbirtokaiktól, az ősi vártól nevezzék el magokat, — valószínű­leg már az előbb Heimburgi Volfer grófot, a Geyzától kapott új szállóhelyétől Güssingi grófnak nevezik, mely névvel illetik mara­dékát akkor is, midőn Grüssinget a király cserébe elvette tőle, s azt a reá ujon épült királyi vártól »Ujvár«-nak keresztelte.2) Hogy pedig itt nincs tévesztésnek helye, mint Nagy Iván véli, hogy a németek Güns, vagyis Kőszeg várát tévesztették ösz­sze Güssinggel, vagyis a mai Német-Újvárral, az talán a követ­kezőkből fog kiviláglani. Mint fölebb idéztük, a krónikások szerint a beköltözött Heimburgi grófok Kyscen hegyet nyerték szállóul. Volfer e lakat­lan, magában álló hegyre, melyet Quyzinnek ír, monostort és templomot épített a szent-benedek-rendi barátok számára, mely templom máig is fönnáll. Midőn Sebestyén volt a quizini apát, e sorban a harmadik, III. Béla király elvette Aenz gróftól, Volfer fiától Cuzini, hogy királyi várat építtessen reá, és cserébe a kapor­noki, szintén szent-benedek-rendi apátság kegyuraságát adta neki, a barátoknak pedig megígérte, hogy ők is kapnak majd kárpót­lást. De igéretét. meghalván, nem teljesítette, amiért III. Hono­rius pápa 1225-ben ismételve sürgette II. András királyt, III. Béla fiát, hogy atyja igéretét teljesítse és másutt adjon a szent,­Hazat. Okmánytár, I. 140. 1. 2) Minthogy a német kútfők nincsenek kezemnél, csak két adattal erősíthetem állításomat; az egyik 1272-ről és II. Henrik bánról szól: »Post mortem Stephani regis, quidam comes de Guzzing.« (Annales Ste­rouis Altahenses Frehenîél Scriptores revum Austriacarum. ed. 3-a 558. 1. V. ö. Annales Austr. PertznèX IX. 704.1.) A másik Neidecki Jakab, pettaui minorita házfőnöknek 1360. febr. 16. kelt levele, melyben elismeri, hogy Ciliéi Frigyes gróf egy évfordulati emléknapot rendelt, egyebek közt Güs­singi Andrásért. (L, Krones, Die Freien von Saueck, 108. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents