Századok – 1888
Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai (1540-1711.) - IV. közl. 242
ERDÉLY FŐISPÁNJÁT. 251 Kemény János fejedelem Bethlen Jánost is valamint Haller Gábort térítvényadásra kényszeríté ; ezután alatta is szerepel. Az 1661-ben is főispánságával felmutatott1 )Bethlen Keménynek 1662. január hóban történt eleste után Fejérmegye főispánja és Udvarhelyszék főkapitánya lön ; az 1663-ban kiadott »Kerum Transylvanicarum lihri quatuor« czímű munkáján mint Fejérmegye főispánja, consiliarius, cancellarius és Udvarbelyszék főkapitánya áll és e tisztségeket haláláig viseli Apafii alatt,2) az udvarhelyszéki főkapitányságot kivéve, melyről lemond 1667-ben. További működéséről álljanak itt Szilágyi jeles történetírónk következő sorai: »Hivatalát nagy belátással és eszéllyel folytatta, tanácsát a fejedelem minden kényes ügyben kikérte. 1671-ben ennek daczára némely rosz akarói a fejedelem gyanakvó természetét ellene fordíták. s őt is felségárulással vádiák. Bethlen a vádak alól tisztára mosta magát s Boér, a feladó, nov. 25-kén Fogarasban tartott országgyűlés színe előtt térden állva kénytetett tőle bocsánatot kérni. Hasonló vádak emeltettek ellene később a Béldi Pál zendülése alkalmával s »már circumscribálták vala, hogy keresdi jószágából ne legyen szabad kimennie ; de Isten kiragadá az oroszlányok szájából, szép csendesen ineghala« hosszas és kínteljes betegség után 1678. február 28-án Nagyszebenben, hová azelőtti hóban ment. »Jól tőn Isten vele — írja fia Miklós mert rútúl akartak vele bánni.« Eltemettetett a maros-vásárhelyi templomban, »nem akart Keresden temettetni.« Még megjegyzendő, hogy az enyedi főiskola főcuratora volt és az udvarhelyi iskola alapítója. Második neje : Fricsi Fekete Klára, ki azelőtt Pekry Ferenczné, kit özvegyen hagyott hátra, és kitől való fia Sámuel. GRÓF LÁZÁR MIKLÓS. 1) Archiv f. siel. Landesl. . uj. fitly. X. /,-. 2) Fia Miklós maga írja, hogy Bethlen Farkast 1678-ban a fogarasi gyűléskor tették cancellárnak és lett főispán is, mi az áprilisi nem a februári gyűlés idejében történhetett, Azonban a Tört. Tár 1883. évf. II. füzetében 1677. jan. 6-án kelt fejedelmi levél van, melynélfogva Bethlen Farkas a vacantiában lévő főispánságba iustelláltatni rendeltetik. E rendelet kelte idejében (ha datuma nem téves) Bethlen János már vizkórságos beteg volt, s talán ez időben volt a maga keresdi lakházában, a rá gyanakodó fejedelem parancsára, árestomban tartva, és Bethlen ezen állapota idézhette elő a rendeletet; de vájjon nem a »discretus és moderatus« Bethlen Farkas müve-e', hogy a beiktatás ezúttal elmaradt ?
