Századok – 1888

Értekezések - PÓR ANTAL: A német-ujvári grófok elnevezése 252

KÜLÖNFÉLÉK A NÉMET-UJVÁRI GRÓFOK ELNEVEZÉSE. Bunyitay Vincze legújabban közlött szép értekezésében Kopasz nádorról,J ) s már előtte Nay y Iván »Az utolsó Árpád­házi király trónralépte« czímtt akadémiai székfoglalójában 2) hibáz­tatják, hogy a modern történetírás általában Német-Ujváriaknak nevezi a másként Güssingiaknak is hitt grófokat, és Bunyitay kezdi őket — mint véli, helyesebben — Kőszegi grófoknak nevezni. Megesik biz a, hogy középkori személyeknek vagy családok­nak, mikor a vezeték-nevekre nem fektettek annyi súlyt, mint később és napjainkban, de sőt kivált nálunk Magyarországon rit­kán is használták azokat, — a történetírók nem a legsajátosb nevet választják, ha közelebbi megjelölés végett vezeték nevet adui kénytelenek. így (felötlő például legyen előhozva) I. Károly, I. Lajos és Mária magyar királyokat is nem épen helyesen nevezzük Anjouknak, mert hisz köztudomás szerint VIII. Henrik franczia királynak s, voltaképen a Kapetingi dynastiának voltak egyenesen leszármazó ivadékai. 8 ) Hogy evidens helytelenségnél a történet­írónakjoga, de kötelessége a hibát kiigazítani: ahhoz kétség nem fér, még akkor se, ha ez által — kezdetben legalább — félreértésre vagy némi zavarra szolgáltatna okot. A jelen kérdésre azonban : helyesebben van-e megválasztva a Kőszegi név a Német-Ujvári helyett? gondolnám, nem-mel kell a következők után válaszolnom. Kiket is nevezünk általában Német-Ujváriaknak ? Krónikáink szerint Németországból két Heimburgi gróf, Volfer és Henrik testvérek költöztek be Magyarországba, kiknek Géza (herczeg-e vagy király ? az most ide nem tartozik) örök szállásul Kyscen hegyet s egy győrvidéki szigetet adott. »Ezektől származott aztán a fledrik nemzetség,« végzik e krónikáink.4) Ezen bevándorlott és szállásul Kyscen hegyet nyert egyik x) Századok, 1888. évfolyam, 27. lap 2 ) jegyzet. 2) Akadémiai Értekezések a történeti tudományok köréből, VI. köt. II. szám, 18. 1. J ) jegyzet. 8) Wertner, Historisch-genealogische Unrichtigkeiten. Berlin, 1887. 16. 1. *) M. Florianus, Fontes domestici, II. !>4. 129v III. 34. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents