Századok – 1888
Értekezések - PAULER GYULA: Horvát-Dalmátország elfoglalásáról (1091-1111.) - I. közl. 197
212 I1 AULER GYULA. Ha most Horvátországra, vagy az adriai tengerpartra gondolunk : mindjárt Zágráb, Fiume s ezzel kapcsolatban — a menynyiben a vasút előtti időkről van szó — az az út lebeg szemünk előtt, mely Magyarországból, Budapestről, Veszprémen, Kanizsán át a Muraközbe, onnan Varasdon át Zágrábra s onnét még tovább a Lujza- vagy József-uton az Adriára vezetett. Az Árpádok korában azonban a főközlekedő vonal, a »Hadút«, mint Zalában épúgy mint a Dráván túl, a Száva, Kulpa között nevezték, s melyet még az oklevelekben se fordítottak mindig le: »via exercitus« »via exercitualis«-ra, két ágban indult ki az ország akkori központjáról, Fehérvárról. Az egyik ág a Balaton északi partján, a mai — budapest-zágrábi út irányában haladt, a Balaton végéig, a Szalavizeig, a melyen Hidvég körül átmenvén Somogyban, a Balaton déli partján, Gamásza, Szemes, Marczali irányában fekvő másik ággal egyesűit s azután Segesden át, délkeleti irányban a Drávához ért; azon Vaska körül — Dráva fok ? Révfalunál ? •— átment s azután a jobb parton a Reka, a kemléki hegyek aljában, nyugatra felment a Bednyáig ; a kemléki hegyeken túl délnyugotnak fordult, átment a Krapina völgyébe s a Szávához Zágrábnál ért. Itt a folyamon rév volt, melyet — legalább a XIII. században — még a latin okmányokban is : Királyrévének hívtak. Ettől az út, a mai turopolyei síkságon résút át a Kulpához, Petriniára, azután délnyugatnak Glina felé Topuskora tartva, a mai Boszniában Bihácsra ment s itt érte a Gozd hegységet vagy is erdőt, mely Horvátország határát képezte Magyarország felé s mai napság a Kis-Kapella, a Plesivaczai hegyek nevét viseli s északkeletre a Korana és Glina közt, a mai Petrovagora hegységet bocsátja ki a Kulpa felé. Itt e hegység tövében, mely mai nevében is emlékeztet a Pétergozdra, talán nem messze a mai Likka-Korbava megyei Petrovoszellotól volt az ütközet, mely ismét Kálmán kezébe adta Horvátországot. J) következtethetjük, hogy nem lehet öt — mint a horvátok teszik úgy szólván rendes királyaik közé számítani, ki 1091 —1102. közt uralkodott, mert akkor — ha egyéb adatok e feltevés ellen nem is szólnának, valószínűleg több emléket hagyott volna maga után. *) A Gozd nevére nézve Racki Rad. XXX. 1U6.1. A Hadut irányát összeállíthatjuk okleveleinkből, melyekkel királyaink itinerariuma összevág.
