Századok – 1888

Értekezések - PAULER GYULA: Horvát-Dalmátország elfoglalásáról (1091-1111.) - I. közl. 197

ÖOFCVÁT-DALMÁTOBSZÁG ELFOGLALÁSÁRÓL. 2 I 5 keresztesek lettek volua. vezérükké kérték fel — csak összezavarása, kiczifrázása annak, hogy a toulousei gróf a vele ismerős Lászlót két-három évvel a keresztes had előtt zarándok útra megnyerni törekedett, sőt talán meg is nyerte, de az ország ügyei és teendői László útját késleltették, halála pedig meghiusítá. Nem valószínű tehát, sőt űgy szólván lehetetlen, hogy Rajmond gróf, mikor Kálmán országán keresztül vonûlt, melyet pedig el nem kerülhetett, még ha László hódításai igen szerény körre, Korbaviára, Likkára, a Yellebiten innen való részekre szorítkoztak volna is, - - mindenféle haja közben, az ut előtt, az ut alatt hozzá, tisztjeihez ne fordult, útitársa, történetírója pedig erről egy szóval sem emlékezett volna.2) Ugy látszik tehát, — ismétlem — hogy ebben az időben a magyar uralom e részeken megszakadt, hogy ekkor — László halála után, mikor Kálmán és Almos Magyarország nyugotán voltak elfoglalva — emelte fel a régi horvát királyság zászlóját ismét és került uralkodásra ama Péter király — a Svacic nemből vélik a horvát írók — ki Kézai szerint Tenenben székelt, s a kit Kálmán hadai a Gozd ama részén, melyet azután róla a magyarok Péter Gozdjának neveztek, levertek és megöltek. Hogy vele, ki csak ép akkor kerülhetett a nem épen szilárd trónra, a keresztesek nem érintkeztek, pár heti átutaztukban oly módon, hogy azt a történetírónak feljegyezni kellett volna, az épen nem föltűnő, mindenesetre pedig kevésbbé feltűnő, mintha ugyanazt Kálmánra, a magyar kormányra nézve kellene elhinnünk. 3) *) Fejér Cod Dipl. I. 468.1. a somogyvári alapító levél némileg hibás lenyomata Me'nard, Histoire de la ville Nímes-ből II. 13 —15. után. L'histoire de Languedoc III. 429. 433. 468.11. (régi kiad. II. 258. 260. 282.) Szent-László keresztes hadáról szóló adatra nézve : még ha fel is tennők azt, hogy a keresztes had eszméje a piacenzai zsinaton (1095. márez. 1—-7.) fogamzott meg, mit egyébiráut Riant teljesen megczáfolt (Archives de l'Orient Latin I. 105. 1.), mégis képtelenség hinni, hogy márcz. 25-kén körül, húsvét táj ár., a keresztesek a nyugoti világ minden részéből már líodroghon felkereshették, vezérükké felkérhették volna Lászlót. 2) Agiles Rajmond elbeszélésének illető része Racki i. h. 461. 1. 3) Pétert csak a magyar források említik: Kézai i. h. 88, Képes krónika и.о. 206, és — indirecte, Peturgost említve — Anonymus C. 43. i. h. 36. 1. ; de azért existentiáján még sem kételkedhetünk, legfeljebb azt