Századok – 1888

Értekezések - PAULER GYULA: Horvát-Dalmátország elfoglalásáról (1091-1111.) - I. közl. 197

208 PAULER GYUXA. utolsó határidő előtt nem történhetett meg. De sokkal később sem történhetett. Jelesen, nem tehetjük fel, hogy a biró a végrehajtással karácsonyig várakozott, mert akkor már a végrehajtást, Jadrában a rendes — nem byzanczi, nem velenczei — időszámítást véve 1091-ben nem is foganatosíthatta volna; hanem természetesnek kell tartanunk, hogy tekintettel alperesek makacsságáig eltávozására, mi azonnal juliusban nyilván való lehetett, a végrehajtást is még juliusban foganatosította s így Horvátország elfoglalását is Szent-László által úgy az év derekára tehetjük, mi különben is hadjáratra a legalkalmasabb idő s nagyon összevág azzal a másik körülménynyel, hogy e hadjáratról Lászlót a kunok betörése szólította vissza, kik a római birodalomra támadva, miután 1091. april 29-ikén a lebunioni csatában a Propontis közelében, tétlenül nézték a rokon bessenyők lemészárlását a byzancziak által, hazafordultak és Erdélyben, Magyarországon próbáltak szerencsét. ') Jadra ekkor, mint az idézett oklevél keltezéséből is kitűnik, Horvátországtól teljesen független volt, és — névleg legalább - a keleti római birodalomnak hódolt. Hogy a horvátországi változást említi, mutatja, hogy az Jadraban is nagy benyomást tett, Jadrahoz közelebb eső vidékeket is érintett. Olyf'orma datálás volt ez, s az esemény is olyan, sőt nagyobb fontosságú lehetett, mint a mikor 16 évvel előbb (1075. november), a pápai követ, a spalatoi zsinat egy végzését abból az időből keltezte, »mikor Amicus gróf Horvátország királyát« — Slavizonak hívták, s III. Kresimir utódja, Zvonimir testvére volt — »elfogta.« Nem lehet tehát feltennünk, hogy László király hódításai csak Horvátország legéjszakibb részére, Korbaviára, Likkara, a Vellebiten innen terjedtek. De annak valóságán sincs okunk kételkedni, mit spalatoi Tamás — bár majdnem 200 évvel később mond, hogy nem jutott egészen a tengerpartig. Hódításának terjedelméről talán tájékozást x) Racki i. h. 154. éa kk. 11., Anna Komnena VIII. 4. (bonni kiadás I. 396. 1.) Hogy a Byzanczban megfordult kunok egyes csapataival verekedett László, következik abból, hogy Byzancz és Magyarország ellen egy időben bizonyára nem intéztek a kunok támadást. E feltevést támogatja egyébiránt e hadjáratnak egyik-másik körülménye is, melyekre kiterjeszkedni azonban itt feleslegesnek tartom.