Századok – 1888

Könyvismertetések és bírálatok - Oo-u.: Holzwarth: világtörténete ford. Szabó Ferencz 170

170 .TÖRTÉNETI IRODALOM. 170 nem elébb, mint a XVI-ik században a reformatióval kezdődött, s a római egyházzal való egyesülés által a XVIII-ik században előbbre vitetett. A történelemnek el kell ismerni és meg kell vallani, hogy Bethlen Gábor és I. Rákóczi György kálvinista erdélyi fejedelmek voltak azok, a kik a XVII-ik században az első oláh nyomdát, természetesen Cyrill betűkkel állíttatták, és az uj szövetség könyvét oláhra fordíttatták. A történelemnek el kell ismerni és megvallani, hogy ezen Rákóczi György 1642. a szlovén egyházi nyelv iránti rendeletet felfüggesztette s megparancsolta, hogy az isteni tisztelet és más vallásos szertartások oláhul vitessenek végbe. Erdélyben származott, erősödött meg és onnan terjedt el az oláh műveltség és tudomány Moldvába és Oláhországba. Ennek tulajdonítható a sok magyar kifejezés, sőt nem egy szóképzés is ugy a rumän, mint a szláv szókban, a mik a rumän irodalmi nyelvben megvannak, daczára azon erőszakos purisinusnak, mely a latin és olasz hangokat kevés fáradsággal rumän hangokkal kívánta felcserélni ; Erdélyből s főleg a r. katliolikus főiskolákból származtak a nevezetesebb rumän tudósok, s erdélyi tudósok léptették életbe az első tudós-iskolákat Moldvában és Oláhországban. Ennyit a rendkívül tanulságos felolvasásról. A ki a történelemben az alaposságot és igazat keresi és szereti, elolvasásában nagy gyönyört és sok épületest fog találni. Vajha a tudós író a rumân-kérdésrôl irt összes dolgozatait szerves egészszé alkotva, vele nemzetét mihamarább megörvendeztetné ! •IAKAB ELEK. Világtörténet. Irta dr. Holzwarth V. J. A második javított kiadás után többek közreműködésével fordította és kiadja Szabó Ferencz német-eleméri plébános. I. és II. k. Temesvárott. Csanád-egyházmegyei könyvsajtó. 1887. A mily nehezen várjuk az egyetemes történelem eredeti felfogáson alapuló magyar kézikönyvét, époly örömmel kell üdvözölnünk minden kísérletet, mely e téren hazai szükségleteinket kielégítni törekszik. Az egyetemes történelem nálunk mostoha bánásmódban részesül. Egyes figyelemre méltó kísérleteket leszámítva, alig történt eddig művelése érdekében több a semminél. Régibb műveink legalább, csak halvány utánzatai a külföldi, s legkivált a német AVeltgeschichtéknek ; ujabb iróink közül egy-kettő megpróbálkozott a feladat nehézségeivel, s némelyiknél egy vagy más kérdésre nézve önállóságra és új felfogásra valló törekvéssel találkozunk. De mind e kísérletekből kiderül, hogy nálunk az egyetemes történelem cultiválására hiányoznak még az előmunkálatok.