Századok – 1887

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai 1540-1711. - IV. közl. 700

ERDÉLY FŐISPÁNJAI. 705 el Apaffi Petróczyt, ki Teleki Mihály geiieralissága ellen mint korábban választott generalis tiltakozott, és záratta be Szamosújvárba, Midőn Apafii a nagyvezérhez küldött követe visszaérkezte után a tanácsurakat a bujdosók ügye tárgyalására Radnóthra hivta össze, Bánffy szeptember első napjaiban betegen érkezett oda, s betegsége miatt a tanácskozások a fejedelfni kastélyban a Bánffy szállásán tartattak meg Apafii jelenlétében, és e tanácskozásokban, melyekben a tanácsosok többsége a bujdosók ügyének elejtését ohajtá, Bánffy Telekivel együtt vitte keresztül, hogy a bujdosók ügye elhalasztassék. Az 1673. nov. 18-kán Fejérvártt megnyílt és decemb. 14-kén berekesztett országgyűlésen betegsége miatt nem jelenhetett meg. E gyűlésben nevezett ki az ország egy bizottságott Kolosvár, Somlyó és Sebes végvárak megvizsgálására, mely határozat által Bánffy megsértettnek hitte magát, és e nézetében Apaffi is osztozott ; az ország e határozatát a gyűlés törvényczikkei közt kiadva nem látjuk; irják, hogy »e pont az országgyűlési végzések közül valóban kitöriiltetett,« és talán erre czéloz a későbbi vádpontok 18-ik gravamene, melyre Replicájában Bánffy ezt mondja : »micsoda articulusait vonattam ki ? és mikor ? kész vagyok számot adni az iránt magamról.« E gyűlésben állott elő Bánffy ellen novaji Szentpáli Ignácz panaszszal és esedezett, közbenjárásért. Szentpáli a sógorasszonya. Bornemisza Zsuzsa Szentpáli János özvegye, elhalása után a Szentpáliné testvéreitől, Apaffiné- és Báriffynétól, as őt illető báldi birtok kiadatását kérte. Minthogy Szentpáliué férje sok adósságát a maga pénzével fizette ki és ez összeget a testvérek követelhették. Bánffy osztozást ajánlott, Szentpáli Ignácz nem akart jogáról lemondani, s a rendekhez fordult, támogatást kért, és mivel félt hogy báldi kőházát lerontják, sürgette a közbelépést. Az erélyes közbejárás a felek közti egyezkedést eredményezte, de ez egyezkedés oly fordálatot vett, hogy mikorra az országgyűlés bevégződött, addig Bánffy által a báldi udvarház tövestől lerontatott, minek hírét az országgyűlés tagjai az eloszlás idejében vették, és mi a tagok nagy részében a Bánffy irányábani elidegenűlést növelte. Cserei szerint Bánffy ezt mondta: »tegyen róla az ország, ha bánja, s építse meg a házat;« Bánffy magát ártatlannak s a lerontást kötlevél következtében történtnek mondja, meg ezt: »a haza becstelenítése pedig és csúfolása ezen matériában is méltatlan vád ellenem.« Ezen országgyűlés folyama alatt Apaffi Bánffyt »nagyságos« czímmel ruházta fel, Teleki Mihály adta az ország tudtára, három nappal a Szent.páli ügye felmerülése előtt jelentette be ezt a rendeknek, felemlítve mind Bánffy Dénes, mind Bánffy ősei érdemeit, mely jelentés hidegen lőn fogadva, az éljenzést kevesen hangoztatták. Leopold császár is felruházta Bánffyt bárói czímmel, Cserei szerint