Századok – 1887

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Bercsényi ismeretlen emlékirata XIV. Lajoshoz 1701. 1

BERCSÉNYI ISMERETLE. EMLÉKIRATA XIV. LAJOSHUZ. — 1701. — Mikor a II. Rákóczi Ferencz-féle nagy szabadságháború megteremtője, szervezője és fővezére gróf Bercsényi Miklós, az összeesküvésnek Longueval árulása által történt fölfedeztetése- s Rákóczinak elfogatásakor, a hasonló sorsot szerencsésen elkerülve, brunóczi kastélyából 1701. april végén Lengyelországba menekült : daczára ezen országban való teljes ismeretlenségének, azonnal megkezdé művök érdekében az actiót. A fényes tehetségű, megnyerő modorú és széles politikai látkörrel bíró főúr ugyanis csakhamar szoros barátságba lépvén Meczinski vilnai kormányzóval, s ennek révén Sieniawski belzi palatínussal és más lengyel országnagyokkal, ezek rokonszenvét a magyar ügy számára megnyeré. Megismerkedett a franczia királynak a varsói udvarnál levő nagykövetével Du Héron őrgróffal is, — a ki, mint XIV. Lajoshoz intézett sürgönyei tanúsítják, egészen el volt ragadtatva a bújdosó magyar főúr rokonszenves egyéniségétől, élénk rábeszélő tehetségétől s ragyogó szellemétől, melyet nem győz dicsérni. A magyarországi állapotokat s azoknak a franczia és lengyel érdekekkel való egyeztetéséből származó kölcsönös előnyeit rövid idő alatt oly behatón megismerteté a gróf a követtel, hogy Du Héron a legmelegebb szószólójává lőn Magyarország felszabadítása ügyének úgy a versaillesi, mint a varsói kir. udvarnál. О és Meczinski eszközölték ki aztán, hogy II. Ágost lengyel király kinek érdeklődését Bercsényi iránt fölkeltették —julius első napjaiban titkos kihallgatást adott a grófnak a Varsó melletti biali-i kolostorban. E kihallgatás alkalmával a gróf a királynak, SZÁZADOK. 1887. I. FÜZET. 1