Századok – 1887

Jelentések a kutatások eredményeiről - Jelentés a nagy-ercsei gróf Toldalagi család radnótfáji levéltáráról Szabó Károlytól 71

72 JELENTÉS Л (ÍR. TOLDALAGI CSALÁD Augusztus 22-dikén megjelenvén a Szász-Régen közelében fekvő Radnótfáján, azonnal hozzáfogtunk a kastély egyik földszinti boltozott szobájában 7 nagy ládában őrzött s hozzávetőleg legalább is 10,000 darabra tehető levéltár átvizsgálásához, melyet a kastély úrnője, özvegy gr. Toldalagi Victorné szül. Losonczi b. Bánfi Anna, a leglekötelezőbb szívességgel rendelkezésünkre bocsátott. Az áttekintést nem kevéssé nehezítette, hogy a több mint száz évvel ezelőtt birtokjogi szempontból rendezett levelek összehajtogatva s csomagokba kötözve állottak, melyeket egyenként kellett fölbontogatni és átnézni. Megkaptuk ugyan a levéltárnak még a mult században készített lajstromát, azonban csakhamar meg kellett győződnünk, hogy az ezen lajstrom szerint történt rendezés az ujabb időkben tetemesen megzavartatott s a levelek egy része nem található az illető csomagokban, sőt a levéltár több érdekes darabja, mint példáúl a Toldalagi család 1456-ban kelt czímerlevele, az 1746-ban kihirdetett grófi diploma, s néhány más oly régi oklevél, melyet a család tagjai még 1779-ben eredetiben mutattak be s írattak át hitelesen, ma e levéltárban nem létezik. Tapasztaltuk továbbá, hogy a mostani levéltár tetemes része, a b. Bánfi s azzal rokon családok jószágaira vonatkozó néhány ezer levél a régi lajstromba nincs fölvéve, s ezekről külön jegyzék nem található. Nem lehetett e szerint egyebet tennünk, mint a ládákat s azokban az egyes csomagokat sorra átvizsgálnunk. Követve a munkafölosztás elvét, míg én a legrégibb oklevelek kivonatozására s az érdekesebbek másolására szorítkoztam, Deák Farkas a XVII. és XVIII. századi műveltség történelmi szempontból figyelmet érdemlő levelek másolását és kijegyzését, Koncz József az erdélyi reform, főiskolákra és egyházakra vonatkozó adatok s a XVI. századi fontosabb oklevelek, Szádeczky Lajos pedig leginkább az erdélyi fejedelmi korszak egyes eseményeire világot derítő oklevelek másolását vagy kivonatozását tűzte föladatává. Igy sikerült a nagy terjedelmű levéltárról, melyben Deák és Szádeczky két napig, én és Koncz negyedfél napig dolgoztunk, kellő áttekintést nyernünk. A levéltár legrégibb darabja a gy.-fehérvári káptalan 1268-diki levele, mely szerint Aba, Aba fia — kinek emlékét tartja fön a Toldalaggal szomszéd Abafája helység — rokonaival együtt Toldalag helységét, Szegenének, Osetneknek s többeknek, (a Toldalagi család őseinek) 20 márkáért eladták, a helység határainak részletes leírásával. Ezen oklevél azonban csak XVI. századi egyszerű másolatban maradt főn. Ezen kívül az Arpádkirályok korából még csak a csanádi káptalan }285-diki levele