Századok – 1887

Jelentések a kutatások eredményeiről - Jelentés a nagy-ercsei gróf Toldalagi család radnótfáji levéltáráról Szabó Károlytól 71

KADNÓTFAJI LEVÉLTÁRÁRÓL. 73 vau, mely egy, a Krassó vize mellett fekvő földre vonatkozik, s melyet az általam Koronkán gr. Toldalagi Victornál ezelőtt mintegy 15 évvel vett másolat után Pesty Frigyes közzétett már. (Krassó várm. tört. III. köt. 4. I.) A vegyesházi királyok korából van 72 darab, nagyobb részben eredeti, kisebb részben hiteles átírat, melyekből húszat lemásoltam, a többit kivonatoztam. Legnevezetesebb ezek közül Y. László Budán 1457. apr. 28-án kelt parancsa a gy.-fehérvári káptalanhoz, hogy Yárdai Aladárt Pelbárt fiát, s általa unoka testvérét Miklóst Miklós fiát, és Toldalagi Balázs cancellariai jegyzőt s általa atyját Andrást igtassa be a Torda vármegyei Sárpatak és a Kolos vármegyei Teke, Ludvég, Erked, Akna, Péntek és Oláh-Solymos helységek fele részébe, melyeket a hűtlenségéért lefejeztetett Hunyadi Lászlótól és öcscsétől a fogságba vetett Mátyástól elkoboztatott s két harmad részben a Yárdaiaknak, egy harmad részben Toldalagi Balázsnak és atyjának adományozott. A mily bizonyos, hogy ezen oklevélben Hunyadi László jelleme hamisan van színezve, mint a ki egyéb gonoszságai közt öcscsével Mátyással egyetértve, a király élete ellen tört volna, éppen oly bizonyosnak tartom, hogy a Várdaiak és Toldalagiak az adományozott jószágok birtokába nem léphettek, minthogy a levéltárban ezen birtoklásról szóló adat teljességgel nem található. Föltűnő, hogy ezen erdélyi családi levéltárban a mohácsi vész előtt kelt leveleknek mintegy harmada a Maróthi, Pököri, (Pekry), Monostori, Csarnai, Kompolti, Kusalyi Jakcs, Bajomi s más magyarországi előkelő családok által birt, Körözs, Valkó, Baranya, Zala, Bács, Krassó, Temes, Heves, Bars, Bihar, Szabolcs és Közép-Szolnok vármegyei jószágokról szól ; a levéltár átvizsgálása után bizonyosnak tarthatjuk, hogy ezen levelek a Petrovinai Pekri családdal rokonságba jött Stépán család leveleivel a XVII. század végén s a XVIII. század elején élt Toldalagi János neje Stépán Erzsébet jogán kerültek a Toldalagi család levéltárába. Egyháztörténelmi tekintetben érdekesek a Szabolcs vármegyei Zámra s annak elpusztult monostorára és a Maros-Vásárhely fölött feküdt szent-királyi paulinus kolostorra vonatkozó levelek. Látjuk ezekből, hogy Zámot Hunyadi János 1453-ban bocsátotta ki kezéből a Bajomiaknak, kik azt V. Lászlótól adományban nyerték, s megtudjuk, hogy Zám helység felét, melyet a Bajomiak ősei adományoztak egykor a zámi monostornak, még a reformatio korában 1545-ben is a paulinusok Dédes fölötti szentléleki kolostora bírta, s ekkor adta el a rend Váradon tartott gyűlése a Bajomiaknak 4 év alatt lefizetendő s lefizetett 350 forintért. A szent-királyi paulinus kolostor pártfogói közt talál-