Századok – 1887

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai 1540-1711. - III. közl. 610

63 8 «r. lázár miklós. Tisztséget nevéhez nem kapcsolva említi őt Kemény János mint azok egyikét, kik 1632-ben Halmiban a Kemény János lakadalmán jelen voltak. 1633. auguszt. 21-én Gyulafejérvártt az országgyűlésen mint regalista vesz részt ; a rendek e napon kelt lelterjesztése a szultánhoz alá vau írva általa, a felterjesztés latin nyelven közöltetvén Katona által,1

) abba uevéhez »possessionatus« szót látunk iktatva. Tőle és András nevű testvéreitől vette el Rákóczi György Csanád és Alainor falukat, Kemény János feljajdúlásából következtetve, igazságtalanul.2) Zólyomi Dávid elitéltetése után nyer főispánságot Kolosmegyében Rákóczitól. A Kolos vármegyei hadnak a szászsebesi táborban 1634 aug. 18-án végbe vitt lustrájában8

) áll e czímmel ily sorokban: »Fő Ispán Szentpáli János uram nem mustrált.« A szultán parancsára Murteza pasa mellé a lengyelek ellen felültetett tábor élére, a táborban jelen volt fejedelem Szentpáli vagy Kemény Jánost akarta állítani: »végezés ez vala: hogy ha ugyan egyéb az dolgban nem lehetne, az fejedelem személye szerént nem menne, hanem valamely részhaddal engemet, avagy Szentpáli Jánost bocsássanak ; de ezalatt meglőn a békesség.« 4

) Mint Marosszék főkirálybíráját is felhozza őtBenkő Károly6

), azonban ez kétséges; ha csakugyan az volt, 1635-ben szerepelhetett rövid ideig. Főispánsága halálával szűnt meg ; a marosszéki lustrában, mely e székben 1635. november 24-kén kezdetett meg, neje, Petki Erzsébet mint özvegy áll. Maradék nélkül halt el. Kolosmegyében Novaj volt lakfészke, rendesebb lakhelye Maros-Szentgyörgy. Gönczruszkai Komis Ferencz. Kornis Ferencz, Boldizsár és Keresztury Kata fia. A gróf Kornis család levéltárából kerültek ki levelek, részint Kornis Ferencz által feleségéhez gyekei Wesselényi Katához írtak, részint mások, úgy nagybátyja Kornis Zsigmond váradi főkapitány, bihari és zarándi főispán által hozzá írtak, melyek vallásában buzgóságáról, boldog családi életéről, vidám kedélyéről és gyakori vadászatairól tesznek tanúságot, és a közte és nagybátyja közti őszinte szeretetet tárják előnkbe ; a levelekben lelünk adatot arról, hogy ő 1634-ben, a szultán rendelete követ*) Hist. Critica Regum Hung. XXXI. к. 574. I. 2) Kemény János Önéletírása. 22. I. 3) Tőrt. Tár 1878. évf. 199. I. *) Kemény Jémos Önéletírása. Б) Marosszék Ismertetése 72. I.