Századok – 1887

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai 1540-1711. - III. közl. 610

ërdêly poisi'ánjat. 619 keztébeu egybehívott, és rövid ideig tartó szászsebesi táborozásban tartózkodott, és hogy 1635-ben a májusi és juniusi országgyűlésben részt vett, azonban hogy ebben csak mint regalista-e, vagy már mint Kolosmegye főispánja-e vett részt, biztosan nem állíthatjuk. 1636-béli, s ezutáni évekbeli oklevelekben áll e minőségben. 1643-ban ő kisérte be Fejérvárra I. Rákóczi Györgyhöz a császár követét Jakusith György egri püspököt és magyarországi kanczellártés az ugyanez évi áprilisi országgyűlésen az ország nevében ő üdvözlé a fejedelmet. KÜD volt Magyarországon a hadjáratban 1644-ben, honnan hazabocsátása után Rákóczi György őt gyanúba vévén, tán annak következtében, hogy jezsuitával levelezett, megrendelte ifjabb Rákóczi Györgynek, hogy Kornist felügyeltesse; az ifjú Rákóczi aug. l-jén Fejérvárról írt levele szerint : »Kornis Ferenczre vigyáztatnék, de mi formán, útját fel nem találhatom, mivel niucs oly ember most ittbenn körülötte, kinek hihetnék és subordinálhatnám.« О ugyanez évben a táborba visszament, hol hagymázba esvén, egyideig R.ima-Szécsen feküdt betegen. Kővári írja 2), hogy szent ember lévén, I. Rákóczi György azon gyanúra jött, hogy jezsuita, és Bécsbe mindent megirna ; ez okból Rákóczi mindent elkövetett megbuktatására, és majd ezer jobbágyából forgattatá ki. Továbbá írja Kővári, hogy így forgatá ki Radnóthból is. Itt azonban meg kell jegyeznem, bogy Radnóth még a Kornis Zsigmond birtokában volt I. Rákóczinak 1648. októb. 11-kén bekövetkezett halálakor, és birtokában halt meg Kornis Zsigmond a fejedelem halála után 25 nappal később, kit Kornis Ferencz csak egy év múlva temettetett el nagy solennitással Papmezőn. És megjegyzendő, hogy I. Rákóczi György volt, ki Kornis Ferencz apósának, gyekei Wesselényi Boldizsárnak, 1646-ban fiu maradék nélkül elhalása után publicáltatta, és a fiscus által perelte a gyekei birtokot tartozékaival együtt, és Kornis hogy e birtokokat neje számára megmenthesse, átengedte 1649-ben Radnóthot II. Rákóczi Györgynek. Kolosmegye másik főispánjának egy leveléből következtethető, hogy Kornis Ferencz az 1655-ki oláhországi harczban részt vett. Szomorú részt vett a lengyelországi hadjáratban 1657-ben, itt tatár rabságra jutott, ebből 50.000 talléron válták ki, mi által a jószágok egy része zálogba kerül, pedig a váltságösszegnek csak felét fizették ki, az ország is igéré negyedét fizetni.8) 1659. oct. l-jén még nem bírta szabadságát, ekkor úgylátszik, az érette tán kezességet vállalt Mihnye vajda mellett van ; Rákóczinak az említett napon Vásár-1) Haller Gábor naplója. 2) Kővári, Erdély nevezetesebb esaládai. ®) Kővári, Erdély nevezetesebb esaládai.