Századok – 1887
Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai 1540-1711. - III. közl. 610
erdély főispánjai. 615 ifj. Bethlen István temetésére, mely temetés Fejérváron márczius 24-ére vala kitűzve. Barátai inték, hogy be ne jöjjön, mivel szándoka Rákóczinak őt elfogatni. Ez intések következtében levelezés utján szerzett magának megnyugtatást, és biztosítást nyervén Rákóczi részéről, hogy nem lesz bántódása, megjelent a temetésen. Temetés után a szép özvegyet, Széchy Máriát, kivel szerelmi viszonya volt, lekísérte Dévára. Rákóczi ekkor már elhatározta magában Zólyomi elfogatását, és a temetés bevégzésekor meghagyta Zólyominak, hogy Déváról hozzájöjjön vissza. Déváról nagy bandériummal kisértetve magát, sietett a Gőrgényben vadászó fejedelemhez, kit visszajövő útjában ért el. Ekkor kisérlették meg elfogatását, mi azonban nem sikerült, mert »Kékedy Zsigmond (ki az dolognak tudója és Zólyominak igen nagy aemulusa is vala) studio belé garázdálkodott,« de sikerült a második kísérlet, a fejedelemnek Marosvásárhelyre bejötte után. Rákóczi az elfogatást a törvényes eljárás mellőzésével akarván végbevinni, felhasználta erre Zólyominak 1630-ki kolosvári országgyűlésben tett nyilatkozatát, hol oly szót ejtett, »hogy ha ő suspicióra való dolgot cselekednék, bátor megfogattassék,« és Zólyominak 1632-ben kiállított reversalisát. Marosvásárhelytt, ápril 4-én, Zólyomi marosszéki haditisztekből, mezei kapitányokból és hadnagyokból, és saját udvarához tartozó főemberekből álló nagy és fényes kísérettel saját szállásáról felkisértetvén magát az udvari palotába, itten egy szigorú feltételeket tartalmazó reversalist terjesztettek elébe, melyet aláírni vonakodott, mire kardját leoldatván vele, rabbá tették. A fejedelem lakása előtt felállítva volt katonaság vezette vissza szállására, hol az éjet őrizet alatt töltve, másnap Fogarasba szállították ; egy krónika szerint Tholdalagi Mihály marosszéki főkirálybíró vitte oda, Kemény szerint Ibrányi Mihály. A Zólyomiról Kemény János által Írtakból az tűnik ki, hogy Zólyomi ipjának, idősb Bethlen Isvánnak, Rákóczi az elfogatás előtt megjelentette Zólyomi felől való szándékát, de Bethlen egy levele e soraiból: »mikor ő kegyelme engemet Újvárban (Szamos-Ujvár) hívatott consultatióra, immár Zólyomi Dávidot vasban jártatta s elküldötte volt még Maros-Vásárhelyről« az látszik, hogy azután tudatta, hogy mit fog tenni Zólyomival. Ipja nem kedvelte őt, a többek közt azért is, mivel Zólyomi nejével Bethlen leányával roszúl bánt, és Kemény János nehánv sorából következtetik, hogy Bethlen közönyösen vette a dolgot, azonban, hogy őt Rákóczi eljárása megbotránkoztatta, kitetszik Bethlen későbbi körleveléből. A notaper Gyulafejérvártt az 1633. augusztusi országgyűlésen tárgyaltatott, hová Fogarasból Zólyomit behozatták. Iklódi Tholdalagi János fiscusi directort Sárosy János képviselte, a Zólyomi ügyvéde Kénosi Ferencz volt. A gyűlésből a fejedelem