Századok – 1887

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai 1540-1711. - II. közl. 518

526 СтК. LÁZÁR MIKLÓS. Bethlen Farkas történetíró azon erdélyi főurak közt, kikkel Mihály vajda 1600-ban Oláhországba bekisértette fiát, Nikola; János nevűt említ fel, ki nézetem szerint Mikola, s tollvagy sajtóhibából áll elferdítve neve. Ez évben a nemzeti táborban is találjuk; a 18-ki miriszlói ütközet előtt a nemesek őt küldték Csáky Istvánnal Bástához szándékukat nyilvánítni és a Mihály vajda elleni támadás felett értekezni.1) 1603-ban Székely Mózes pártján állott, a jun. 17-ki harez után Badul vajda foglya lett, s nagy összeg lefizetésével váltotta ki magát. Mikor lett főispánja Kolosmegyének, nem bizonyos ; vélekedésem szerint Bocskay alatt ő viseli e tisztséget. Nagy Iván2) mint főispánt ruszkai Komis Györgyöt mutatja fel, de az időt nem nevezi meg, ki ha csakugyan az volt, 1603. és 1604-ben szerepelhetett.3

) Az 1607-ben a Rákóczy Zsigmond helytartósága alatt tartott országgyűlésen Mikola mint főispán jelent meg, miből következtethető, hogy Bocskay alatt már főispán volt,4

) Rákóczy Zsigmond után Báthory Gábor alatt és e czímmel találjuk, így egy 1610. szept.-ben kelt oklevélben. 1613-ban oct. 23-án mint az ország szónoka tartotta a beiktató beszédet, midőn Bethlen Gábort a fejedelemségbe Kolosvárt beiktatták. E fejedelemnek consiliáriusa is. Az 1615-ik év julius havától fogva a kővári vár kapitánya, s birja a kolosmegyei főispánságot is, ez évben egyik országgyűlés idejében egyszersmind az Ítélőtábla elnöke. Egy 1616. nov. 29-én a kővári várban kelt levelét, melyet Kővár érdekében írt, közli Szilágyi.5) 1618-ban májusban őt Gerőffyel és Kamuthyval kirendelték biztosnak a Nagy-Károlyban tartandó értekezletre, de ekkor nem tartatott meg az értekezlet. 1619. márcziusban találjuk ott mint biztost, a márczius 26-ki oklevélben: loannes Mikola de Szamosfalva, arcis Kővár capitaneus, comi!) Wolf. Bethlen, Hűt. IV. k. 2) Mfitjyarorszáq csoládai VI. k. ®) Komis György Boeskaynak is híve s mint ennek küldöttje is szerepelt Jeremiás moldvai vajdához. Előbb a császár híve volt, mi kitetszik saját testvére, Boldizsár e soraiból: »Habemus adhuc tertium fratrem Georgium, qui cum a fidelitate Majestatis vestrae discesserit, Boczkayoque rebelli adhaeserit sat.« Azonban a Rákóczy Zsigmond helytartósága alatti 1607-beli országgyűlésen, melyen Kornis is jelen volt, nem ő, hanem Mikola a főispán. Ez azon Kornis György, kit 1610-ben a Kendi-féle összeesküvéskor, üzésben, a Szamosujvár felé való útjában, megöltek. 4) Az előbb Benkő, azután Hodor által közölt országgyűlési lajstromot, melyben Báthory is előfordul, mint krasznai főispán, én a január 22-ki országgyűlés lajstromának tartom. '6

) Erd. orsz. gy. Emi. VII. k. 414. I.