Századok – 1887

Értekezések - GR. LÁZÁR MIKLÓS: Erdély főispánjai 1540-1711. - II. közl. 518

ERDÉLY FŐISPÁNJAI. 527 tatus Colosiensis comes, et consiliarius. *) E czímeket látjuk Bethlen Gábornak Kassáról Mikolákoz 1620. május 24-kén írt levele 2) hátiratán is ezen hozzáadással: »acper regnum Transylvaniae thesaurarium nostrum, fidelem nobis honorandum.« A levélből kitűnik, hogy Mikolát óhajtása ellen nevezte ki a fejedelem kincstárnokká; óhajtása ellen »publicáltatott tiszte a statusok előtt.« Bethlen Rhédey Pált akarta kővári kapitánynak tenni, Mikolát pedig feljebb emelni,« és Bethlen István uram mellé azért is rendeltük kgdet az országnak jövedelmiuek főgondviseiőjévé, hogy kgden mi igen megnyugodtunk, remélvén azt, hogy Fejérváratt lévén gyakrabban való residentiája, abból az helyből mindenfelé jobb alkalmatossággal vigyázhat Kgtek ketten (Bethlen Istvánnal); valamint gondolkodik Kgd az kincstartóságról, de az gubernatorság tisztiben második tiszt ez.« Bethlen felszabadította Mikolát, hogy resiguálja Rhédeynek a kincstárnokságot, és amint látjuk resignálta is, azonban Rhédey sem tartotta meg magának. 1624-ben pünköst előtt még életben van. Ugylátszik, 1626. első felében holt meg. Neje Kovachóczy Zsuzsánna, kit később szárhegyi Lázár István vett nőül. Kapivári Кару András. Кару András, András és Sulyok Kata fia. Tisztséget nevéhez kapcsolva nem találunk, midőn 1611. végén a Nagy-Váradon tartott országgyűlésen a rendek térítvényét a váradi pontok megtartása iránt aláírja. Bethlen Gábor Báthory Gábor alatt 1612-ben a fejedelmi palotából az ő segítségével menekült meg, és ezen év szeptember havában őt Rhédey Pállal együtt, mint Bethlen Gábor szövetséges társait, elfogatta Szebenben a fejedelem. 3

) Fogsága mennyi ideig tartott, nem tudjuk. Bethlen Gábor fej edelem 1614.május havában őt akőhalmikirálybiróval felküldé Sarmasághy Zsigmond mellé II. Mátyás királyhoz követségbe ; Böjti a felküldött férfiak felemlítésénél következőt ír : vii'i authoritate et summa in pátriám fide célébrés. Mint a fejedelem tanácsosát egy 1619. szept. 15-kén kelt oklevél mutatja. Kolosmegyének ez időben talán főispánja. Hogy mikor vette át a megye kormányát, nem bizonyos, mert nem vagyunk tisztában azzal, hogy melyik évben halt el Gyerőffy János, csak gyanítjuk, hogy 1619-ben. Ez év végén Bécsben ő a túszok egyike, midőn II. Ferdinánd király biztosokat küldött Pozsonyba; Bethlen Gábor 1620. febr. !) Magyar. Tört. Tár IV. Jc. 186. I. 2) Tör. Tár. 1885. évf. 647. 3) Tör. Tár. 1880. évf. 794. I.