Századok – 1887

Tárcza - Történeti értekezések iskolai programmokban - 473

tárcza. 477 csak commentai' segélyével érthetünk meg, voltaképen nem is tarthat számot a mese elnevezésre. Végül annak a nézetének ad kifejezést az értekező, hogy az aesopusi mesegyűjtemény a biblia mellett egyike a leghasznosabb könyveknek. A M.-SZIGETI KEGYES TANÍTÓRENDI GYMNASIUM ÉRTESÍTŐJÉBEN »Fái András meséi, mint a nevelés segítő eszközei« czím alatt Kováts Antal érdekes kérdés vizsgálatát tűzte feladatául. Azt iparkodott megmagyarázni, hogy Fáy meséinek olvasását mikép kell a családban megkedveltetni a gyermekekkel, hogy azokat a gazdag életigazságokat, melyek semminemű műfajnak sem annyira sajátságai, mint a jó mesének, érvényesíthessék s hasznukra fordíthassák. Példákat hoz fel s kimutatja, hogy egyikkel a család egyik gonosz szenvedélyére lehetne ellensűlyozólag hatni, másikkal a másikra. Azt hiszi s igen helyesen, hogy ha az irodalmi termékeknek döntő ázerep jutna a család körében, ez nagy fordulatot idézne elő a nevelésben. Mivel pedig a társas szellem nálunk nincs oly hatalmasan kifejlődve, mint pl, a francziáknál : a családélet és nevelés újjászervezését legbiztosabban az irodalom segélyével valósíthatjuk meg. A KEGYES TANITÓRENDIEK VESZPRÉMI RÓM. KATH. FŐGYMNASIUMÁNAK ÉRTESÍTŐJÉBEN »Van-e szükség a latin és görög nyelvre a gymnasiumban ?« czím alatt Lévay Imre a múlt év tavaszán Francziaországban nagy hullámokat vert kérdésről értekezik s többféle okokkal igyekszik bebizonyítani, hogy mennyi előnyt nyújt a classicus nyelvek ismerete. Ezt azonban nem is tagadja senki. A kérdés nem az, hogy hasznos-e a régi nyelvek tanúlása, hanem az, hogy a ráfordított idővel arányban van-e az a csekély ismeret, a melylyel újabban a gymnasium növendéke megszabadúl az intézettől ? Itt tehát egy fontos tanügyi kérdést kell vala az értekezőnek megvitatni, de erről az oldalról nem is vizsgálja. Sokkal több méltánylatra tarthat számot Zindl Bélának a SELMECZBÁNYAI KIR. KATH. NAGYG YMNASIUM ÉRTESÍTŐJÉBEN »Az ó-classicus tanúlmányok értékesítése a gymnasiumban« czímü dolgozata. Zindl Béla arról értekezik, hogy vájjon a classicus tanúlmányok, a melyek szükségét a középiskola bizonyos fajára nézve elfogadtuk, miként illeszthetők be szerves módon a nevelői munkásságba ? Az auctorok olvasásával a történelmi belátást, a történelmi érzéket kifejleszteni minden paedagogusnak kötelessége, mert a jelllemképzés egyik főtámaszát bírja e működésben. Főkép müvelődéstörténelmi szempontból kell kívánatosnak tartanunk az ó nyelvek tanulását, a melyet minden elérhető paedagógiai czélra föl kell használnunk. Az értekező főként az etliikai és nyelvelméleti szempontokat igyekszik megvilágítani s törekvése valóban sikeres is. Beható elmélkedéseit figyelemmel olvashatja bárki, a kit e mostanában oly előtérben álló kérdés érdekel. A KÉSMÁRKI E VANG. KERÜLETI LYCEUM ÉRTESÍTVÉNYÉBEN »Miképen lett Q. Horatius Flaccus költő Augusztus császár egyeduralmának megszilárdítója?« czímü értekezés olvasható, A politikai és irodalomtörténetnek eközös