Századok – 1887

Tárcza - Történeti értekezések iskolai programmokban - 473

478 tárcza. kérdéséről elmélkedik G rósz Ernő. Néhány nagy vonással elénk tárja a költő fiatal korát, a respublica végső éveit s áttér a monarchikus államforma megszilárdulására, a melyre oly sokattettaleghíresblatinköltőazáltal,hogy meggyőződésének, mely a haza boldogságát csak a monarchikus államformában látta, a közvéleményre oly döntő kifejezést adott, a melynek párját csak a legújabb időben találhatjuk. Hogy Augusztus császár uralkodását megkedveltesse honfiaival, megingatni igyekszik előszeretetöket a régi, köztársasági alkotmány iránt. Fölemlíti a polgárháborúk iszonyait s élénk színekkel festi a vérontás és pusztítás okozta rémületet. Kimutatja, hogy az államra nincs nagyobb szerencsétlenség a polgárháborúnál, mely a nemzetnek leghamarabb sírját ássa. Az értekező mindenütt idézi Horatius müveinek megfelelő versszakait s magyar és német fordítással kiséri. Végül egypár sorban azt törekszik földeríteni, hogy mikép lehetett az, hogy ifjúkorában a szabadságért s a respublicáért küzdő költő később valódi támasza s egyik legerősb oszlopa lett Augusztus egyeduralmának. — A KEGYES TANÍTÓRENDIEK VACZI FÖGYMNASIUMÁRÓL SZÓLÓ ÉRTESÍTŐDÉN »Az attikaiak házasságkötése és felbontása« czímü dolgozat szerzője Matter János, a ki beható vizsgálat tárgyává tette a görögök családi életének egyik legfontosabb momentumát, a házasságkötés alapját tetszetős és könnyed nyelven tanítványai előtt feltárni. Vizsgálja a spártaiak házasságát, a melyhez nagyon hasonló felfogással találkozunk Attikában is, bár itt némi erkölcsi máz csillog rajta, mint a szerző magát kifejezi. A házasságot, hogy törvényesnek ismertessék el, meg kellett előznie az eljegyzésnek, a melybe azonban a nőnek nem volt szabad szólnia. A nő nem szerelemből ment férjhez, hanem mivel szüleinek úgy tetszett s mivel eljött kora, hogy férjhez menjen s ne maradjon vén szűznek. A vőlegény mindig azt nézte, milyen családból választja nejét, milyenek rokonai s mennyi a hozomány. Ez utóbbit ugyan Solon törvényei eleinte szigorúan tiltották, de a dolog természete szerint e tilalom csak nagyon rövid életű volt. Később annyira feledésbe ment Solon törvénye, hogy valódi házasság csak a hozomány átadása után volt lehetséges. A hozomány nélküli nőt a férfi tetszése szerint elküldhette, mint valami concubinát. Képzelhetni aztán ily körülmények közt, mily gyakoriak voltak az elválási esetek. A kölcsönös nem szívelés már felbontotta a házasságot. Sőt a férfi minden igaz ok nélkül is elválhatott nejétől a nélkül, hogy a közvélemény vagy a törvény valami akadályt gördített volna útjába, ámbár az elv fönnállt, hogy amint törvényes uton köttetik a házasság, úgy, t. i. a törvény útján is bontatik fel. A BUDAPESTI KIR. КАТП. GYMNASIUM ÉRTESÍTŐJÉBEN. »Lykurgus SZÓ-nok élete és Leokrates ellen tartott beszéde« czímmel írt tanulmányban Kempf József vázolja röviden Lykurgusnak, a régi bírálóktól mintáúl felállított tíz szónok egyikének életét a kinek a jelen korra csak egyetlen egy beszéde, a Leokrates elleni, maradt, a melynek néhány részletét kivonatban, néhányat pedig hü és szép fordításban nyújt az értekező.