Századok – 1887

Tárcza - Történeti értekezések iskolai programmokban - 473

tárcza. 475 - - A MINORITA RENDIEK VEZETÉS« ALATT ÁI.LÓ NAGYBÁNYAI KOM. KATII. FŐGYMNASIUM ÉRTESÍTŐJÉBEN. »A magyar nemzeti szellem ébredése és törekvése II. Leopold korában« czímmel dr. Németh Gy. Kálmán azt a mostanában meglehetős figyelemmel kisért kort igyekszik rajzolni, a mely a hoszszú álom és kimerültség után föllélekző nemzetet öntudatra ébresztette II. József erőszakos uralkodása után. A szerző áttekinti Mária Terézia s II. József uralkodásának azokat a tényeit, a melyek alapjául szolgáltak a hirtelen nagygyá lett mozgalomnak. Érdekes adatokat gyűjt össze a megélénkült társadalmi élet leírására ; kár, hogy kissé nagyobb gondot nem fordított a nyelvre és előadásra. Különben megérdemelné e dolgozat, hogy szélesebb körökben ismerjék. A tárgyalás szorosb értelemben ott kezdődik, mikor a szent koronát visszahozzák az országba. A megyék székhelyein hirtelen zajos lesz az élet. Néhol a nemesség haragja meggondolatlanul tör ki : II. József kiadott gyűlölt rendeleteiből máglyákat csinálnak. Nyitramegye egyik körlevelében azt követeli, hogy a nemzet, ha boldogulni akar, térjen vissza a legrégibb magyar viselkedéshez, erkölcsökhöz és szokásokhoz. Mint egy figyelmes szemlélő megjegyzé : az előtt csak ritkán lehetett látni becsületes magyar öltözetet, most pedig a ruhabeli enthusiasmus úgy elragadott mindenkit, hogy nem a posztót paszomántozzák, hanem a paszomántot posztozzák meg. Csodáljuk, hogy a szerző fel nem használta Kazinczy Pályám emlékezete czímü munkáját, a melyből sokat tanulhatott volna a rajz élénkségére nézve, a mely különben meglehetős gyönge oldala e dolgozatnak. — A SOPRONI M. KIR. ALL. FŐREÁLISKOLA 1 1-JK HIVATALOS ÉRTESÍTŐJÉBEN »Báró Brüdern József és a Műegyetem legelső csírái Magyarországon« czímü művelődés-történelmi dolgozatát Latkóczy Mihály gondos utánjárással s bizonyos tárgyszeretettel írta. Elmondja a század első felében élt indigena Brüdern család utolsó férfi sarjadékának rövid élettörténetét s megmagyarázni iparkodik a híres adakozó terveit, a melyek közt egy politechnikum létesítése legfontosabb volt. Utal arra, hogy Brüdern báró leginkább a franczia hasonnemű intézetet tartotta szem előtt, mikor végrendeletében vagyonának egy tetemes részét a majdan létesítendő technikai intézetre szánta, de a nemes báró terve csak papíron maradt. Legfőbb érdemét nem is az teszi, a mit tényleg alkotni kívánt, hanem az, hogy példájával másokat is hasonlóra ösztönözött s csak úgy történhetett, hogy a József-ipartanoda végre 1864-ben megnyílt, a melyből később a mostani műegyetem fejlődött. — A PANNONHALMI SZ. BENEDEK-REND GYŐRI FÖGYMNASIUMÁRÓL SZÓLÓ ÉRTESÍTŐBEN Koltai Virgilnek »Arany János élete és költészete« czímü irodalomtörténeti vázlatát olvassuk, a mely nagy terjedelmű tanúlmány, de kevésbbé sikerült. Maga a tanúlmány külön lenyomatban is megjelent s itt-ott bírálatot is lehetett róla olvasni. A mire a szerző kevesebb gondot látszott fordítani, a nagy költő életére, az sokkal sikerültebbnek mondható, mint művészetének jellemzése. Jól összeszedi az eddig napvilágra jutott adatokat Arany