Századok – 1887

Könyvismertetések és bírálatok - L. B.: A székesi gróf Bercsényi család (1470-1835) II. k. 355

360 TÖRTÉNETI IRODALOM. hősét minden erénynyel felruházza. Volt Bercsényinek elég, a nél­kül, hogy meg kellene azokat toldani. Az ilyenek pedig az olvasó­nak okvetlen feltűnnek. Ha Thaly nem emelte volua ki annyira sem a makacsságot jogai védelmében, sem utóbb a békülékeny szellemet pöreiben, az olvasó mindent legjobban megérthetne és így okoskodnék: Bercsényi a »point d'honneur« lovagja: a német várparancsnokkal szemben hajthatatlan, atyafiaival szemben nagy­lelkű és békülékeny. Mindezt tulajdonképen elmondja Thaly is, de oly vastagon rakja a festéket, hogy a színek harmóniája dis­harmoniává válik, és kétely szállja meg az olvasót. Thalyt panegyricus heve más tekintetben is el szokta ragadni az objectivitás ösvényéről. Igy például a 407. és 417. lapokon, hol francziából fordít egynehány mondatot. Hogy az érdemekben oly igen gazdag szerző itt is optima fide járt el, előttem bizonyos : hiszen a jegyzetben közli az eredetit is, mi legjobb bizonyítéka annak, hogy távol van tőle a gondolat az olvasót hőse érdekében .tévútra vezetni. De kérdem, correct-e a következő fordítás? A franczia eredeti*) így szól a jegyzet szerint: »Le prince Ragoczy est bien fait, il a beaucoup plus d'esprit, que je n'avois oui dire.« Ez annyit jelent, hogy Rákóczi szép ember és sokkal szellemesebb, mint minő a híre szerint (»mint a minőnek mondani hallottam«). Thaly pedig így fordítja: »R. fejedelem szép ember, nagyon szel­lemes, annyira, hogy eléggé ki sem fejezhetem.« A 407. lapon hasonló eset fordul elő. Nézetünk szerint »la foi du Roi de Pologne« kifejezés alatt Du Héron II. Ágost sza­vainak jóhiszeműségét vonta csak kétségbe, de nem »hitét vagy hűségét.« A szöveg azonban itt nem eléggé világos, és határozott­sággal nem nyilatkozhatunk. Lehet, hogy mi tévedünk. Ha már előleges szándék nélkül így bele kerültünk a hiba kutatásba, megemlíthetjük, hogy olvasás közben — mint a legtöbb munkában — itt is megütköztünk néhány állításon, melyekről nem tudjuk tévedésen alapulnak-e, vagy szórakozottságból ered­tek-e? — A 350. lapon pl. Csáky Zsigmondot (ugyanazt, kire már a 97. lapon történt czélzás) még nem lehet ekkoriban tárnok­mesternek nevezni; tudtunkra ő csak néhány évvel utóbb lett azzá. Torcy franczia külügyminiszter pedig sohasem volt bíbor­nok, minőnek Thaly a 423. lapon kétszer is (egyszer magyarúl, másszor — a mi feltűnőbb — francziáúl is) czimezi stb. De ha e tollhibák sokkal nagyobb számmal volnának is, a »Székesi gróf Bercsényi család« becséből mit sem vonnak le. Gon­dos tanúlmányok alapján írt munka ez, melyet nem csak azoknak kell elolvasniok, kik a Bercsényiek iránt érdeklődnek, de egyálta­') Du Héron 1701. nov. 27-iki jelentése X1Y. Lajoshoz.

Next

/
Thumbnails
Contents