Századok – 1887

Értekezések - SCHMIDT VILMOS: Báthory Gábor és Bethlen Gábor viszonya a lengyel koronához - I. közl. 14

A LENGYEL KORONÁHOZ. 1.25 Moliilíi Konstantin fejedelem oltalmazói által megszállt Moldvát szintén megszerezze. Hogy e czélra az actio teljes szabadságát biztosítsa magának, azt tervezte, hogy Havasalföld kormányzatát egyelőre unokaöcscsei valamelyikére ruházza át. De e szándékát a törökök fegyveres beavatkozása folytán megváltoztatta, a havasalföldi vajda czímét azonban megtartotta, kétségkívül azon czélzatból, hogy alkalom adtával az új vajdát, a török beleegyezése vagy kijátszása mellett, ismét eltávolítja. Ezzel a közvetlen részvételtől, aze hódítás biztosításának gondjaitól megmenekülve, a lengyelek ellen eljárásában Moldvában egyre határozottabb utakra lépett, melyek biztosították neki a sikert, minthogy törökök és tatárok támogatásával meghiúsította Forgách Zsigmond bosszuló hadjáratát, , melyre a nemességen elkövetett kegyetlenségei adtak okot.2) Nemcsak tekintélyes hadat összpontosított Huszton és kör-I nyékén, azon nyiltan kifejezett szándékkal, hogy beront Lengyelországba, hanem szinleg támogatta a portánál lévő angol követ utján a különböző több-kevesebb joggal fellépő moldvai trónkövetelők igényeit is.3

) , Báthory Gábor nagyon jól tudta, hogy ha Anglia azért., mert a moldvai trónkövetelőket a portánál minden diplomatiai eszközzel támogatja, lengyel részről a respublicához ferde, sőt egészen ellenséges viszonyba jutottnak nyilváníttatnék, elégtételadásra semmikép sem lesz hajlandó, még ha Zsigmond király— ami ennek i külöinben eszébe sem jutott — valami fegyveres visszatorlással fenyegetőznék is. Egyáltalán nem feltűnő tehát, hogy a lengyelek ily körülmények közt a portánál meddő tiltakozásokra szorítkoztak, 4

) másfelől ellenben azon eszmébe, hogy Magyarország a saját békéjét Báthory kedveért talán mégsem fogja koczkára tenni,5

) mint mentőhorgonyba reményteljesen kapaszkodtak. Báthory Gábornak is az volt meggyőződése, hogy Magyarország részéről egyáltalán nem várhatja törekvései támogatását. 1) Jocilescu a bukaresti Revistaban 1884. azon levél regestáját adja, melyet Contarini Simon velenczei bailo a portánál ez ügyben Pérából 1611. márcz. 5-én a signoriához intézett. 2) Nadányi, Flor. Hung. 353. 1. 3) IV. számú okmány a mellékletben. 4) A Hormuzaki-féle gyűjteményben, »okiratok Moldva történetéhez«. melyek közrebocsátását a román királyi Akadémia vezeti s melyek Magyarország történetéhez is sok becseset nyújtanak, megvan IV. k. 81.1. Contarini jelentése a lengyel király panaszairól az angol követ e tevékenysége alkalmából. A bailo levele 1611. május 28-án kelt Peruban. 5) IV. számú okmány a mellékletben.