Századok – 1887

Értekezések - SCHMIDT VILMOS: Báthory Gábor és Bethlen Gábor viszonya a lengyel koronához - I. közl. 14

26 ВЛТПОКУ KS BKTHLKN VISZONYA És mivel Lengyelországban Zolkiewski Szaniszló gyors és erélyes fellépése folytán a lengyel elégedetlenektől sem remélhetett valami sokat, egyelőre maga szintén jobbnak tartotta a temporisálást vagy is azt, hogy a viszonyok kedvező alakulatának kizsákmányolásával lassan-lassan ingassa meg a Mohilák eddigi hatalmi állását, vagy helyesebben az őket támogató Lengyelországét Moldvában. Midőn tehát a lengyel követ erőfeszítései a portán Mohila Konstantin javára éppen ellenkező eredményre vezettek s a helyettes nagyvezér egyik menekültnek, valami Tomsának. ki magát egy régi moldvai vajda fiának mondotta, tényleg azonban egykor a magyar zsoldosok sorában katonáskodott2), akarta Moldvában az uralmat adui, 3

) sőt egy török sereggel útnak is indította a neki adományozott trón birtokba vételére, Báthory Gábornak nem volt sürgősebb dolga, mint szintén ezen Tomsa pártfogójakép fellépni,4

) ki Mohilát lengyeleivel együtt Moldvából ki akarta szorítani. Minő utógondolatokat táplált ez ügyben Báthory Gábor, minő titkos fondorlatokkal igyekezett Moldva rég óhajtott birtokába jutni, azt teljes homály borítja. De Mohila elűzésével és a lengyel helyőrségek távozásával mindenesetre igen sokat nyert volna s még több állt számára közeli kilátásban, ha ugyanis Lengyelország, melynek hozzájárulása nélkül a szerződések értelmében a hospodárságban változást előidézni nem lehetett, nem rakta volna hallgatólag zsebre a sérelmet, mely Tomsa kinevezésével a fennálló szerződéseken és a maga tekintélyén oly szembetűnően ejtetett. A respublica követelte ugyan két követe, Targonski Sámuel és Kochanowski György által a portán Tomsa letételét,6

) de hasztalanul. Mindenesetre ez adhatott indító okot néhány lengyel főúrnak Potocki István vezetése alatti6

) azon vakmerő r! Jocilesku id. müve 557. 1. Contarini 1611. okt. 1-én Perában kelt jelentése. z) Naruszewicz II. 139.1.; itt Piasecki után a jegyzetben föl van emlitve : »Incertum. quo fuerit genere iste, nisi quod inter Hungaros pedites meruerit in Hungaria.« Niemcewicz lengyel nyelvű emlékiratai III. Zsigmond uralkodásáról. Krakó 1867. III. к. 57. 1. 3) Contar ini jelentése Pera 1611. nov. 26. Hornmzaki gyűjteményében. 4) IV. számú okmány. 5) Neruszewicz II. 140.1. e) Erről Khevenhiller annalisai mellett Szent Jób életének annalisai nyújtanak tájékozást, melyek a Zoria Halieka Lembergben megjelenő t'uthén folyóirat 1860-ki folyamában adattak ki.