Századok – 1887

Értekezések - SCHMIDT VILMOS: Báthory Gábor és Bethlen Gábor viszonya a lengyel koronához - II. közl. 97

a lengyei, koronához. 123 ben vaunak, hogy ezekkel szemben teljes óvatossággal és készültséggel járjanak el. Magához az erdélyi fejedelemhez is küldöttünk valakit meglehetős enyhe szavakkal intve őt, hogy gondolja meg maga is, miuő veszélynek teszi ki az egész kereszténységet és szivére kötöttük, hogy ilyen gonosz terveket ejtsen el, melyek a közvetlen közelség folytán a mi országunkra is általhatnak. A Magyarország felé eső határkerületek starostái és a vajdák nem szűnnek meg nekünk jelenteni, minő veszély fenyegeti onnan a mi országunkat. Azt írják, hogy ama vidékeket jól kell őrizni, mert ezen ember roszszaságát és gonoszságát nagyon is jól ismerjük, ki akármit tegyen is, török szellemben cselekszik s mindenre vállalkozhatik, főleg olyankor, mikor minden kedvére megy. De hogy ennek mikép vegyük elejét, azt nem eléggé adják elő. Mi, mint a respublica feje, semmit sem mulasztunk el, hogy annak idején azt, mit a respublica kezünkbe letett, megvédjük, a viszonyokra s a körülményekre való tekintettel kötelességszerűen megtéve az óvatossági intézkedéseket, hogy a magyar birodalom ezen oly közel levő rázkódtatásai s ezen oly közeli veszélyek ne érintsék a mi birodalmunkat is. Mert lia ezt a respublicát valaha fenyegette veszély, ugy most fenyegeti az. Mi ugyanis nemcsak másfelől vettünk megbízható híreket és figyelmeztetéseket, hanem Bethlen Gábornak magának hozzánk intézett leveléből is kitűnik, hogy vállalatát a török szultánnal való előzetes megegyezés folytán indította meg, kinek azon biztosítást adta, hogy bármi kerüljön is birtokába, azt a szultánnak veti alá, önmaga megelégedve egy részszel s a magyar király czímével. Ezt sok más jel is bizonyítja. Mert a mint nekünk Opatowski kamarásunk jelenté s mások is értesítenek, nem kevés számú török van nála, a kik éberen ügyelnek, minő haladásokat tesz s hogyan teljesíti eskü alatti Ígéreteit. Tőlök minden, még a legfontosabb ügyben is tanácsot kér. Minő biztonságot Ígérhetnek nekünk ezek visszás tanácsai és tervei ? Most a pogány népet fővárosunkhoz olyan közelre hajszolja ide, mely nép a mit erőszakkal el nem érhetett, ezen ember álnok cselszövényeivel, erőködés és költség nélkül akarja valósítani. Mert semmikép sem lehet kételkedni benne, hogy lia az erdélyi fejedelemnek jól megy a dolga, ö a törököknek teljesíteni is kénytelen lesz mindazt, a mit nekik megígért. Hogy tehát a mi Magyarország közelében levő országaink minő veszélyben fognak akkor találtatni, mennyire nyitva lesz akkor a pogányság előtt koronánk birtokaihoz ajtó és kapu, az nagyon méltó a megfontolásra. Ugyanezen eszköze által fogja valósítani a maga szándékait jövőre is s mindig fel fogja bujtogatni az uralomvágyó szellemet, hogy a szomszédos államokat nyugtalanítsa s ő mögötte azután mindazt fáradság nélkül maga birtokába vegye. Azért nem szabad magunkat biztonságban ringatnunk semmiféle szép Ígéretei által ezen embernek, ki a török hatalmával dicsekszik s abban keresi becsületét. Hisz önmagunkról van szó, mikor a szomszéd fal lángban áll. És itt nem a szomszéd faláról, hanem az állam faláról van szó. Mert ez az ember, a magyar király czímének használata mellett, a mi