Századok – 1887

Értekezések - SCHMIDT VILMOS: Báthory Gábor és Bethlen Gábor viszonya a lengyel koronához - II. közl. 97

114 BÁTHORY ÉS ВЕТШ.К.Х VISZONYA melyet az erdélyi fejedelem intézett Skender pasához, s melyben szilárdan állítja, hogy Bécset el fogja foglalni. Ez a csőcselék sok gonoszban töri fejét s mihelyt képes lesz rá, el is követi azt. Hogy embereket fojtsanak meg, azért nem alszanak éjjel a zsiványok. Nekünk sem szabad aludnunk. Én részemről a míg csak lehet, országgyűlés nélkül óhajtanék magamon segíteni, de a dolgok és viszonyok mostani állapota szükségessé teszi a gyűlést, mert nélküle mi semmit sem végezhetünk. Akármilyen lesz az eredmény, törekedjünk arra s fohászkodjunk is az istenhez, hogy pénzzel mozdíthassuk elő a magunk s a keresztény államok javát. De akármi történjék különben, nyilvánvalóvá leend, hogy nem ő felségén királyunkon múlt, hogy nem történt intézkedés ama veszélyek ellen, melyek isten egyházát s a respublicát fenyegetek. IIa nem hínánk össze országgyűlést, — ha bármi baj érné a respublicát — azzal vádolnának minket, hogy mi látva a szomszéd háza égését, a tűznek gátat vetni nem törekedtünk. É11 azouban azt tartanám, hogy a gyűlést ama pillanatig elhalaszszuk, mikor az eretnekség megkezdi szándékai valósítását, mi az ünnepek után várható. A kardesörtetés a létező veszélytől való félelem ugyan, de a mi embereinket is fogékonyabbá teendi a józan tanács iránt. Erről az alkanczellár úrnak is írtam. En azt írom, a mit jónak tartok, de ő királyi felsége akaratára bízok mindent. Bendkivüli országgyűléstől félek, inert ínég nagyobb rendetlenségbe juttathat bennünket. IIa gyűlés kell, úgy legyen az rendes. A királyi propositiók elküldése után be kell várni, ini lesz szükséges. О felsége hatalmában álland : mikor és mely időben jöjjön össze a gyűlés. (A gróf Ossoliuszki-intézetben Lemberg.) V. III. Zsigmond lengyel király levele Zolkiewski Szaniszlóhoz Bethlen Gábor eljárásáról. Kelt Varsóban, 1619. okt. 15-én. A hadsereg főparancsnokának, Zolkiewski Szauiszló urnák, főkanczellárnak! III. Zsigmond isten kegyelméből Lengyelország királya. Különösen kedvelt hívünk. Nagyon jól ismeretes hűséged előtt, minő nyugtalanságok és félelmet keltő mozgalmak támadtak Csehországban. Ez a dolog nagyon messze terjedt s más távoleső' birodalmakra is átcsapott. Mert a magyar királyság is ugyauazon lázadással mint a csehek, fölkelt ura és királya ellen. Az erdélyi fejedelem, ki a csehekkel, valamint néhány magyar főúrral titkos és furfangos egyetértést tartott fenn, nem csekély haderővel benyomult Magyarországba s miután gyorsaságával azokat, kik urokhoz hívek maradtak, elnyomta, az ottani királyság némely tartományainak és városainak birtokába helyezkedett. Minő hátrányára a jogszerű uralkodónak, minő veszélylyel a mi birtokainkra, azt könnyen megítélheti mindenki. Mihelyt mindezek híre hozzánk eljutott, azonnal leveleket küldöttünk a krakói vajdaság senatorainak s általános körrendeletet intéztünk a nemességhez s azon starostákhoz, kik a magyar határ közeié-