Századok – 1887

Értekezések - SCHMIDT VILMOS: Báthory Gábor és Bethlen Gábor viszonya a lengyel koronához - II. közl. 97

110 báthory és bkthlks viszonya kiséretűl a szultán által annyira kegyelt és kiválóan kitűntetett moldvai hospodár udvarába, maga a porta pedig élénken foglal­kozott a Lengyelország elleni hadjárat előkészületeivel. Midőn azután a bizonyíték a szultánnak bemutattatott, ez megküldötte a végzetes halálitéletet vagy bujurdunt .Tassziba. De végrehajtását Gratiani azzal előzte meg, hogy a nyilt lázadás útjára lépett s a lengyelekkel egyesűit. Mintha a visszavonulás minden hídját meg akarná maga mögött semmisíteni, elvonúlása előtt a Jassziban levő összes törököket fel konczoltatta.1) Csakhogy ő vele a végzet vonúlt be a lengyel táborba, melyet pedig Lengyel­országra felidézni Gratiani megfenyítésével egyáltalán nem állha­tott Bethlen Gábor szándékában. Hisz Lengyelország viszonyai oly annyira szomorú termé­szetűek voltak, hogy az elháríthatlanúl küszöbön álló, Gratiani által csak siettetett török háború tudatában Sapieha Leo Litvánia kanczellárja a királytól Varsóban 1620. márczius 18-án kelt leve­let kapott, melyben kéri, hogy a birodalom szorongatott helyze­tében ne vonja meg tőle kipróbált tanácsát,2) minthogy külö­nösen a csapatok kihágásai feletti panaszok, az érzékeny pénzhiány s a nép vonakodása egy újabb háborútól az Oroszország elleni alig bevégzett, habár győzelmes expeditió után, nagyban szapo­rítják a fenforgó és súlyosan érezhető kellemetlenségeket. Hogy a törököket megelőzze s a csatatért lehetőleg az ország határain túlra vigye át, Zolkiewski Szaniszló sebtiben összegyűj­tött, 6000 emberből álló sereggel a király parancsára Moldvába nyomúlt. A határon egyesűit Gratiani csekély számú hadával s az előnyomúlást forcirozni akarva a Cecoráig hatolt. Ott azonban egyszerre a túlnyomó számú ellenség bekerítette hadát. Gyáva­ság, fegyelemhiáuy s Gratiani árulása a lengyeleket végveszélybe döntötte. Ama végzetes mészárlás — 1620. okt. 7. — óta nevezték Moldvát a »lengyelek sírjá«-nak.8) Zolkiewski a vitéz főparancs­nok is elesett hosszú férfias ellenállás után s vele elvérzettek a lengyel respublica legkiválóbb oszlopai. Lengyelország megalá­zását és gyöngítését azonban Bethlen Gábor csak úgy akarhatta, r) Naruszewicz II. 15'2. 1. 2) Turowski lengyel kiadványa : Sapieha Leo élete. 3) A csatáról számos egykorú jelentés maradt fenn.

Next

/
Thumbnails
Contents