Századok – 1886
Tárcza - Vidéki társúlatok - 91
TÁROZA. 93 jellemez e's a kritikától sem riad vissza, hol sziikse'gesiiek tartja. Élményei mellett tapasztalatait is leírja, s munkájának második részében a törökországi viszonyokat szépen rajzolja. Előszavában azt mondja szerző, hogy emlékiratai megírásának folytatását jelen munkája fogadtatásától teszi függővé. E részben, úgy hiszszük, nyugodtak lehetünk : közönségünk kellően fogja azt méltányolni. A munkát Klapka jól talált arczképe díszíti. — EGY- JOGTÖRTÉNETI POLÉMIA tartja lekötve a jogtudósok figyelmét. Timon Ákos »A párbér Magyarországon« czím alatt múltévben kiadott s széles körű tudományos kutatáson alapúlómunkáját az Igazságügyben(1885) megbírálta s bírálatát külön kiadásban is közzétette, Kovács Gyula, méltányolva az író gazdag apparátusát, de nem értve vele egyet a főkc'rdésbeu, a párbér közjogi vagy magánjogi természetét illetőleg. Timon az Igazságügyben (1885) válaszolt Kovács Gyulának, kimerítően, terjedelmesen czáfolva Kovács érveit gazdag tárgy- és forrásismerettel s fentartva könyve állításait. E munka hasonlóan megjelent külön kiadásban is. De alig hogy Timon munkája világot látott, Kovács Gyula is készen volt feleletével s azt »A párbér jogi természete« czím alatt mint önálló 113 lapra terjedő munkát ki is adta. О is forrástanúlinányokra alapítja nézetet s hatalmasan védi azt. Hogy pedig a közönség jobban tájékozva legyen, újra lenyomatta bírálatát, mintegy bevezetésül s azután kezdi meg válaszát, végül pedig egy függelékben a kérdésnek a curia előtti állását ismerteti. Kovács válaszára gyorsan felelt Timon Akos »Zárszó a párbér vitához« czímü 34 lapra terjedő munkával, melyben a Kovács által újabban felhozott nézetekre felel s előbbi álláspontjához ragaszkodik. Örvendetes jelenség, hogy jogászaink tanúlmányaik körébe a régi magyar jogi inte'zvényeket is bevonták, mégpedig úgy, hogy azokat az európai jog fejlődésével kapcsolatban tárgyalják. Sok magyarázó adatra fognak ebben találni, s a kellő kritikai rostálás még jobban meg fogja őket győzni, hogy az európai intézvényeket Magyarország saját szükséglete szerint dolgozta fel. Csak azt sajnáljuk, hogy mindkét válasz és viszonválasz mind e'rdesebb hangot kezd ölteni ; s egyik úgy mint másik az argumentumok súlyát a kifejezések élességével neveli. — Komolyabb olvasmánynyal, nagyobb munkákkal közönségünk egy része nem szívesen foglalkozik. Szeret tanulni, de könnyen és gyorsan. Szeret olvasni, de olyant, a mi nem fárasztja el. A hírlapirodalom már is oly rengeteg arányokat öltött, hogy az maga egy külön irodalmat képez. E mellett nagy arányokat öltött az apró nyomtatványok, értekezések, tanulmányok irodalma, melyek részint a szemlékben, részint gyűjteményes munkákban s részint önállóan is látnak világot. Stampfel »Helikonja« egy ilyen gyűjteményes vállalat, melynek nem kis érdeme ,hogy életrajzai megírására olyan embereket igyekezett megnyerni, kik szakismeret által képesítve vannak a legújabb kutatások eredményeit is befoglalni tanúlmányukba. Kitűnőbb íróink közül is többen dolgoztak a Helikonba, melynek ezúttal néhány újabb kiadását mutatjuk be olvasóinknak :
