Századok – 1886

Tárcza - Vidéki társúlatok - 91

94 TÁRCZA. — Hunyady Mátyás életrajzát Márki Sándor írta meg. Mátyás egyik legnagyobb alakja történetünknek. Kiváló hadvezér és államférfi egy személyben. Híve a renaissancenak, mely ekkor áll fejlettségének zenithjén. Udvara gyűlhelye a tudósoknak, művészeknek. A magyarhumanisták Maecenása, kinek híre, lovagiassága számos külföldit csalt Magyarországba. Mint hadvezér, szerencsés ; mint király igazságos. Alatta még egyszer felderül a fény, mely hazánkat az Anjouk alatt övezte. Mint gyermek jutott a trónra. Megválasztatásában apja halhatatlan érdemeinek s bátyja gyászos végének igen nagy része volt. S a választás nem esett méltatlanra. Ifjúi hévvel kora-érettséget hozott magával a trónra s kiméletlenül tépte szét a bilincset, mely nagybátyja, Szilágyi Mihály kormányzósága által kezeit kötve tartá. A mérsékletet és erélyt tudta uralkodásában egyesítni, melyet Márki ügyes ecsettel röviden és csinosan vázol. Ugyancsak Márki Sándor tollából olvassuk a »Magyar Helikon egy más füzetében »Thökölyi Imre életi-ajzát.« Thökölyi utolsó ama hőseink között, kik hazánk politikai szabadságán kívül még a vallásszabadságot is jelszóúl írták zászlóikra, líocskay, Bethlen, I. Rákóczi György méltó utóda, bár amazoknál kevésbé szerencsés. Apja, István ur, a Yesselényi-féle összeesküvésben való részesség gyanúja alatt állt, s Árva várának a császáriak által való ostromoltatása közben lehelte ki lelkét. Fia, a 13 éves Imre, Nemessányival Likava várát védte Heissler császári tábornok ellen, míg atyja halálának s Árva vára elfoglaltatásának hírére leánynak öltözve, Erdélybe szökött. A Yesselénvi-féle összeesküvés híveinek szétrobbantása után az erdélyi fejedelem birodalma fogadta kebelére az üldözötteket, kik Vesselényi Pál körül gyülekeztek. Nemsokára az ifjú gróf Thökölyi neve hangzott fel a menekültek táborában. De Thökölyi egy ideig még csak alárendelt szerepet játszott Yesselényivel együtt Teleki Mihály mellett a mozgalomban. Később a súrlódás, mely közte s Vesselényi között napról-napra élesebbé lett, végre visszalépésre bírták Vesselényit, sa fölkelők 1678. nyarán fejökül ismerték el az alig 21 éves ifjú grófot, ki nemsokára fényesen igazolta a személyéhez kötött várakozásokat. De Bécs fölmentése után csillaga hanyatlóban van. Hívei mind tömegesebben kezdtek elpártolni tőle. I. Apafi halála után a porta még egyszer szerencsét próbált, hogy pártfogoltját Erdély fejedelmévé tegye, a mi sikerült is rövid időre, miután Thökölyi a fogarasi havasokon át Erdélyre rontott, s a mitsem sejtő Heisster tábornok hadait Zernyestnél széjjel szórta, hol Teleki halva maradt a csatatéren. Azonban uralkodásának Bádeni Lajos hamar véget vetett, s Thökölyi Havasalföldre kényszerült menekülni. Még kétszer megkisérlette trónja visszafoglalását, azonban sikertelenül. Végre a karlóczai béke minden reménye elé keresztet húzott, s Konstantinápolyba, majd Nicomediába belebezték, hol két évvel dicső neje, Zrinyi Ilona halála után, 1705. szept. 13-án elhúnyt. Márki hü képét adja a nemzeti fölkelés történetének, mely Thökölyi nevéhez van kötve. Kiemeli egyenkint hősének ama jellemvonásait, melyek alkalmassá tették Thökölyit a mozgalom