Századok – 1886

Tárcza - Báró Nyáry Albert necrologja 86

86 TÁRCZA. Lajos, dr. Károlyi Árpád, Majláth Béla, Nagy Gyula, Nátafalussy Kornél, dr. Némethy Lajos, Szere'mi hg. Odescalchi Arthur, dr. Ortvay Tivadar, lg. Ováry Lipót, Pesti Frigyes, Salamon Ferencz, gr. Széchen Antal, dr. Szendrei János, Szilády Áron, Tanárki Gedeon, Thaly Kálmán, Véghelyi Dezső, Villányi Szaniszló. Ezzel a közgyűlés feloszlott. LBÁRÓ NYÁRY ALBERT. Szül. 1828. jan. 3. — + 1886. jan. 1. Az új év gyászszal köszöntött be : első hajnala egy régi bajtársunktól fosztott meg, báró Nyáry Alberttől. Főrangú család sarja, a legmagasb állású mágnások egyikének fia. Atyja minden ízében igazi magyar főár, de egyszersmind nagy jogász. Fia minden ízében democrata, de a tudományban annak fölkentjei közé küzdte ki magát. A 48-iki elvek varázsa magával ragadta az ifjú mágnást s annak bűvköréből nem tudott, nem is akart szabadulni, hajlott korában sem. Hű maradt hozzájok mindvégig, szóval és tettel egyaránt. Végig küzdötte a mi szabadságharezunkat, s mikor azért nem lehetett nálunk küzdeni, felkereste azt a helyet Európában, hol még harczolni lehetett értök. De még ott is, az olaszországi hadjárat alatt, egyik oldalán függ a kard, másikon a táska tele irományokkal, melyek közé a táborozás alatt mütörténeti és régészeti észleleteit jegyezgeté fel. Báró Nyáry Albert 1828. jun. 3-án született Bagonyán, Hont megyében, fia volt br. Nyáry Ágostonnak, a hétszemélyes tábla elnökének és valóságos belső titkos tanácsosnak. A történetírás iránti előszeretet már korán mutatkozott benne. Már mint egyetemi hallgató, 1847-ben figyelmet keltett »Szabács bukása« czímíi munkájával. — 1848-ban élénk részt vett a pesti ifjúság mozgalmaiban ; tagja volt annak a bizottságnak, a mely a 12 pontot kidolgozta. A szabadság-harezban is részt vett s Kossuthnak is volt hadsegéde. Később részt vett a Garibaldi szicziliai hadjáratában s ennek testőr-csapatában szolgált Kápolnaival és Gőczével együtt, mint százados. A hadjárat bevégződése után is Olaszországban maradt s buzgalommal kutatta a magyar történelmi emlékeket az olasz levéltárakban s a gazdag adathalmazzal, melyet ott gyűjtött, fontos szolgálatot tett a magyar történetírásnak. Olaszországi időzése alatt megismerkedett Crouy-Chanell herczeggel, ki magát az Árpádház ivadékának tartja, s az ő jogigényei érdekében több czikket és tanúlmányt írt. — Az alkotmányos élet visszaállításával, 1867-ben, visszatért hazájába s az akkor alakúit M. Történelmi Társúlat legelső választmányának tagjává lőn. Társúlatunk kebelében mu-