Századok – 1886

Értekezések - BUNYITAY VINCZE: A menyői keresztkút és a renassaince Szilágymegyében 886

692 A MENYŐI KERESZTKÚT is, mert reméli, bogy azzal élni fog. A menyői kapuzaton, mégis, mint láttuk, az van felírva, kogy Désházy Mihály meghalt 1514-hen. Igaz, hogy váratlanul meghalhatott természetes uton is, de az az évszám, az 1514. tudjuk, mit jelent hazánk történetéhen. És a mellékkörülmények is oly setét sejtelenikeltők. A kapuzat nem sírkő, mégis halálról beszél, de a halál napja nincs kiírva, csak éve, az a szomorú év ! A szomszéd Biharmegyében, Mező-Telegden is van olyan sirkő, melyről a halál napja hiányzik. ') A derék Telegdi István sírköve, kit Dózsa György kuruczai konczoltak fel. A setét sejtelem azt súgja, hogy Désházy Mihálylyal is hasonló történt. A Szilágyságban, mint az egykorú tudósítás szól, csakugyan rettentőn gazdálkodtak a kuruczok.2

) A menyői kúria árkai s palánkjai még alig készülhettek el; a királyi engedély csak deczember 24-én adatott ki, s a parasztlázadás a következő év tavaszán már dühöngött. Valószínű, hogy Désházy családja s hívei a menyői egyházba menekültek. A hely szentsége s a szilárd falak még legtöbb reménynyel biztathattak. Ez egyház az általános szokás ellenére nem a községet körűizáró magaslatok valamely pontján, hanem lenn a völgyben, a község közepén emelkedik. Csúcsíves-kori falusi egyházaink szokott alakja és arányai szerint épült. Csak abban mutat némi eltérést, hogy szentélye, mely kivtil a nyolczszög három oldalával záródik, , szélesebb mint hosszabb, mert hossza 4. 44, szélességepedig 5. m. Diadalíve csúcsíves s falának vastagsága 0. 78 m. Egyetlen hajója már sokkal arányosabb, mert 13. 40. m. hosszú, s 85. m. széles. Külömben keletelt téglaépület, melynek most úgy hajója, mint szentélye csak famenyezetes, de hogy eredetileg kőboltozatos vala, mutatják a kéttagú külső támok, melyek a szentély s a hajó falait erősítik. Ablakainak körvonalai még ma is csúcsívesek, de a mérínüvek, melyek egykor díszíték, már kitörvék, s csak csonka maradványaik látszanak. , Ez egyház az, melyet Désházy István 1514-ben, de kétségkívül a parasztlázadás lezajlása után, gondjaiba vett és helyreál- i lított. Először is a régi s talán a lázadók által szétrombolt ajtót, mely az egyház sty Íj ének niegfelelőleg csúcsíves lehetett, pótolta ki a már említett veresmárvány, czímeres feliratos kapuzattal. A következő évben a fentebb bemutatott keresztkutat szerezte meg, és még egyébről is gondoskodott. Benn az egyházban a diadalív felett két darab veresmárvány kőlap van befalazva. Mindkettőn hasonló ízlésű művészi kidolgozás 1) A váradi püsp. története. III. 432. 1. Verancsics A.: Összes munkái. II. 6 — 7. 11.