Századok – 1886

Értekezések - BUNYITAY VINCZE: A menyői keresztkút és a renassaince Szilágymegyében 886

ÉS Л RENAISSANCE SZILÁGYMEGVÉBEN. 893 látható, mint a keresztkíit és kapuzaton, s egyiken úgy, mint a másikon a már említett czímer is előfordul. Kétségkívül ezen czímernek köszönhetik fenmaradásukat. Hogy mire szolgáltak egykor? azt ma már senki sem tudja; de hogy csak töredékek egy nagyobb műdarabból, az az első pillanatban feltűnik. Nevezetesen az egyik töredék, mely egy miniature kapuzatot mutat, kétségkívül nem egyéb, mint a középkorban rendszerint a szentély éjszaki oldalfalába illesztett szentségház homlokzata; a másik pedig talán egy elpúsztult oltár töredéke. Különben is alig valószínűbb valami, mint az, hogy Désházy István, midőn a kis egyháznak uj, díszes kapuzatot és keresztkutat szerzett, ugyanakkor megfelelő oltárról is gondoskodott. A Bakócz-kápolna, mely tagadhatatlanúl hatott reá, épen fő részletében, oltárában nem veszthette el hódító erejét. Azt sem kell felednünk, hogy Désházy István a keresztkíit felirata szerint váradi prépost is volt. Oklevelek legalább eddigelé nem szólnak ugyan e prépostságról, mely külömben is csak rövid időre: 1514—15-re terjedhetett;1

) de a felirat hitelességén még sem kétkedhetünk. Oly férfiak, kik a kardot a főpapi bottal cserélték fel, vagy mind a kettő viselésére vállalkoztak, ama korban nem voltak ritkák. Példa rá Tomory Pál, Czibak Imre és annyian. Désházy István pedig még 1521—23. években is mint egyházi férfiú, Szent-György vértanú esztergomi prépostja tűnik fel.2

) Egyházi létére tehát mintegy rá is volt utalva arra, hogy ha már a menyői egyház feldíszítését vagy helyreállítását munkába vette, annak főékességéről, az oltárról se feledkezzék meg. Kit bízott meg e munkák elkészítésével? azt legalább a keresztkutat illetőleg tudjuk, mert azon rajta van a mester : Florenczi János neve. Eszerint Désházy István, bár a renaissance műidomait a Bakócz-kápolnán szerette meg, mindamellett nem annak építőjére bízta a menyői díszművek elkészítését. Lehet, hogy az építő: Eiesolei Ferucci András 1514-ben már nem volt Esztergomban, s talán az élők között sem; de az sem lehetetlen, hogy Désházy Menyőhöz közelebb eső helyen is talált hasonló ízlésben dolgozó művészeket. Várad püspökének, a finom műveltségű Thurzó Zsigmondnak (1506—1512.) fényes építkezéseiről Bakócz prímás utóda, *) 1513-ban még Kalmáneseliy László a váradi prépost (Gr. Karolyi család levéltára, 2. 287.1.), ki e méltóságot ekkor már egy évtizednél tovább viselte; 1516-ban pedig s még 1524-ben is Homorogdi Miklós a prépost. Budai orsz. levéltár Idncst. oszt. Paulini. Kápolna. 1. 10. és 15. —Kolosmonostori levéltár: Bihar A. 7. 2) Memoria Basilicae Strigoniensis 137. 1.