Századok – 1886

Értekezések - BUNYITAY VINCZE: A menyői keresztkút és a renassaince Szilágymegyében 886

ÉS Л RENAISSANCE SZILÁGYMEGVÉBEN. 891 Désházyt hasztalan keresünk. Désházát egészen Jakcki Péter bírta, Menyőt pedig Fodor János. A család csak a XY-ik század végével kezd emelkedni, s talán épen Désházy István által. Előfordul ugyan vele egykorúlag Désházy Antal, ki 1516-ban már váradi őr-kanonok,2) és szomszédvári Désházy István, Horogszegi Szilágyi Lászlónak unokája ;3

) de hogy ezek álltak-e családi összeköttetésben egymással, s nevezetesen ez utóbbi nem egy személy-e Menyői Désházy Istvánnal, ki utóbb, házassága után, vehette fel a szomszédvári előnevet?4) mind e kérdések tisztázására még hiányzanak a kellő adatok, de nem is ez czélja e soroknak. Menyői Désházy István oklevelileg 1512-ben tűnik fel Mihály és Péter testvéreivel együtt, kik közül Mihály, a legidősebb épen akkor jegyezte el leányát, Borbálát Haraklyáni László fiának, Miklósnak.5

) A következő évben István Ulászló királytól említett két testvére számára is pallosjogot nyer s abbeli szabadalmat, hogy menyői kuriájokat árokkal és palánkkal vehessék körűk 6) A családnak tehát ekkor még nemhogy vára, de még csak kastélya sincs, hanem már erősen törekszik oda, hogy legyen. És talán valamely balsejtelem is ösztönzé, hogy lakása védelméről gondoskodjék. Ez utóbbi királyi levélből arról is értesülünk, hogy Désházy István ekkor az esztergomi érsekség kormányzója volt.7

) t Tehát az oklevél s a keresztkút, valamint a kapuzat tudósításai teljesen összehangzanak. És itt a menyői renaissance építkezések kulcsa kezünkbe van adva. Bakócz Tamás bíboros érsek híres márvány kápolnája Esztergomban 1507-ben már készen állt. Désházy István, ki pár év múlva, 1511. táján vette át az esztergomi kormányzóságot, gyönyörködhetett benne kedvére. Az uj mű, mely idomainak elegantiájával s újdonsága ingerével egyaránt hatott, le is bilincselé, s csakhamar alkalma nyílt, bár szomorú, hogy az uj müízlés alkotásait bemutassa szülőföldjén, a félreeső Szilágyságban is. A Désházy testvérek legidősbje, Mihály 1513. végével még i erőteljes férfiú, ki a pallosjogot s menyői kúriája megerősítésének szabadalmát azért kéri s nyeri meg a királytól a maga számára V Thallóczy L. A kamara haszna. 182 — 3. 11. 2'j Budai orsz. levéltár leinest, oszt.: Paulini. Kápolna. 1. 15. 3) Magyar történelmi tár. X. 238 1. 4) Neje : Alsó-Lyndvai Bánffy Anna, kinek anyja szomszédvári Hennigh János lánya volt. Magyar tört. tár i. h. ъ) Szikszay L. ur gyűjteménye Zilahon. 6) Br. Vesselényi-család levéltára Görcsönben. 7) »Gubernátor Archiepiscopatus Strigoniensis.« I. h.