Századok – 1886

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 838

TÁRCZA. 839 ságliarczban vázolja eredeti okiratok alapján. A tárcza Szinnyei történeti repertóriumát hozza. — A TURUI. f. é. 3-ik füzetében a Haller grófok nemzetség köny­vét Dr. Boncz Ödön mivelödés történeti és eostume-tani szempontból tár­gyalja. A családkönyv magyar viseletképei hálás tárgyat nyújtanak neki a XVI. és XVII. századi magyar ruházat ismertetésére. Értekezéséhez díszes szemléltető mellékletül szolgál tiz Haller és tíz Hallerné színnyo­matú képe a családkönyv nagybecsű festményei nyomán. Ezeken kivűl, még két fénynyomatú kép emeli a becses értekezés érdekességét, u. m. a nemzetség könyv kezdője, Haller Bertalan képe, és a nemzetségkönyv czímképe, mely a szentháromságot ábrázolja s mely minden valószínűség szerint Dürertől származik. Thúry József a turul madárról értekezik. Ki­mutatja, hogy a török turul szó nagyobb fajta sólymot vagy sast jelent s a törökség egyik ágánál az oguzoknál nemzetségek jelvénye és fejedelmek ceimere volt. Br. Mednyánszky Dénes Szulyói Felix Balázs emlékalbumát közli 1620. ból, a ki Thurzó Imrének volt titkára s mint ilyen országos ügyekben forgolódott. Dr. Wertner Mór a genealógiai történetéhez adalé­kai közlését folytatja. Tagányi Károly befejezi az orsz. levéltárban őrzött vagy feljegyzett nemesi oklevelek jegyzékét. A változatos és tartalmas füzetet könyvismertetések és apró közlemények zárják be, köztük dr. Szendrey János adalékai a Thibay és Gechey családok történetéhez. — A MAGVAR KÖNYVSZEMLE 1885-ik évi folyama megjelent egy vaskos kötetben — mely egyszersmind jubiláris kötet is, miután a Szem­lének ez X-ik évi folyama. E tíz év alatt a folyóirat nagy és fontos mis­siót teljesített : a magyar bibliographia megalapítása s a könyvtártani ismeretek terjesztése körül. Fraknói alapította meg s az általa megalapított rendszerhez híven szerkeszti most is Csontosi. Ebben a kötetben is sok becses van. Concilia a losonczi könyvtárakat, Dezső Adolf a nyitramegyei egyházmegyei könyvtárt, Horvát Árpád saját könyvtárát, Ruszti a szegedi Somogyi-féle, Szabó Samu a kolosvári ref. collegiumi könyvtárakat ismer­tetik, s ezen ismertetések sorát Csontosié nyitja meg a nemzeti múzeum könyvtáráról. Ugyan ő folytatja a külföldi levéltárak hazai vonatkozó kéziratairól megkezdett közleményeit s ezúttal a bécsi udvari levéltár kéz­irataiból közli a magyar vonatkozásúakat. (A 196 1. felemlített »Miscel­laneára« megjegyezzük, hogy ez Szamosközy munkája) továbbá a zágrábi érseki és egyetemi könyvtárak kéziratait. E közlemények a kutatók és fel­dolgozók munkáját nagyon megkönnyítik. Ugyancsak tőle két értekezés van a Corvin-eodexekről. A veszprémi káptalan XV-ik századi könyvtárát Fejérpataky ismerteti : egy inventariumot a XV-ik század első feléből, jegyzetekkel kísérvén azt ; nagybecsű adalék ezen kor mívelődés történe­téhez. A régi magyar könyvészethez Kropf Lajos, Ráth György, Thim József, Vágner József járúlnak adalékokkal. Mayláth В. a muzeumi könyvtár 1884/5-iki állapotáról tesz jelentést. A kötetet az 1885-iki magyaror­szági könyvészet zárja be, összeállítva Horváth Ignácz által.

Next

/
Thumbnails
Contents