Századok – 1886

Tárcza - Folyóiratok szemléje - 838

84.0 TÁRCZA. társadalmi reformátort igyekszik feltüntetni Fáyban, a kinél senki sem volt hívebb követője Széchenyinek s a kinek védelmére is kelt, mikor a legnagyobb magyar népszerűsége csökkenni kezdett. A mily áldásos volt élete, ép annyira szerény, egyszerű, de tisztességes s távol minden hiúságtól. Csakugyan a »haza mindenese« volt, a hogy Szemere Pál tréfásan elnevezte. Fáradthatatlan volt egész életében, de azért saját működését csak nagyon kevésre becsülte egy Széchenyivel szemben. »Széchenyihez képest mi csak szatócsok vagyunk : ö a nagy kereskedő« — mondá magáról töbször igen jellemzőleg. Erdélyi János és Greguss Ágost czímmel megjelent következő füzetben dr. Dengi János szól az aesthetikai irodalom e két jeleséről, a kik úgy is mint írók és költök, de főkép mint philosophok és aesthetikusok kiváló helyet biztosítottak magoknak a magyar irodalomban. Dengi azomban oly kevéssé tudta az Erdélyi sokoldalú működését csak némileg is átlátszó képben feltűntetni, mint a Greguss aesthetikai elveit forrásaira visszavezetni s a maguk egészében előadni. Mindjárt az elején igen furcsán hangzik a folytonos »Jancsi« ezímezgetés s épen nem lehet azzal indokolni, hogy gyermek, sőt férfi korában is úgy hívták. Gregusst pedig az aesthetikai előadásaiból kivonatolt részletnél jobban is be lehetett volna mutatni, ínég ha nem is volna ismerős a nagy közönség előtt a Beöthy kitűnő emlékbeszéde. Sikerültebb ennél dr. Prém Józseftől a Szigligeti Ede czímü füzet. Az író rövid néhány sorban végez az életrajzzal, de a mii keretéhez képest annál behatóbban foglalkozik működésével, a melynek egy-egy ágát külön szakaszban mondja el. Legkitűnőbb müveit részletesebben is fejtegeti ; nemcsak tartalmukat, de psychologiai fejlődésüket is érintve. V. J. FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE. — A HAZÁNK okt. füzetét Höke Lajos nyitja meg az 1848-iki pesti országyülés történetével. Márki Sándor adatok 1790-ből cz. czikkében érdekesen jellemzi, hogy fogadták Arad megyében az alkotmány visszaállítását 1790-ben. Torma Károly gróf Gyulai Ferenez tábornok emlékiratai közlését folytatja, főkép 1768-iki bécsi tartózkodását s az udvarnál való forgolódását beszéli el, napája Haller Jánosné (a gubernátor özvegye) a dévai uradalomban megerösíttetését illetőleg, melyet Mária Terézia kegyéből meg is nyert. Szinnyei József komáromi naplójegyzeteit folytatva 1849-ből a vár feladásának élénk és megindító képét tárja elénk. Azután Krivácsi Józsefnek egy polemicus czikke következik, melyben azt állítja, hogy a Komárom feladása történetét Szinnyei és Hamary Dániel tévesen adták elő. Szinnyei és Hamari czáfolatot írnak Krivácsi kritikájára s kimutatják, hogy Krivácsinak tévedt meg emlékezete. A szerkesztő Abafi Lajos, Török János, a jeles publicista szerepét a szabad-