Századok – 1886

Tárcza - A Magyar Helicon ujabb fűzetei V. J. - 837

TÁRCZA. 837 (lelhető lesz, pár új czikkel szaporodott : »a Szondi emle'kkápolna felszentele'si ünnepélye »—« Drégelvár ostroma katonai szempontból. Horváth Jenőtől — s egy melléklet Szondira s Üregeire vonatkozó adatok gyűjteménye, többi közt regestrák a különböző levéltárakban található s Drégelre és Szondira vonatkozó okiratokról. Az album tartalmát történeti czikkek s leírások (Nagy Iván, Ilőke Lajos, Pongácz Lajos, Horváth Jenő, Kubinyi Ferenez, stb tollából) s költemények. Ajánljuk a közönség figyelmébe. — »Az EV. TISZA-KERÜLET PÜSPÖKEI« czímü műre hirdet előfizetést Hör к József eperjesi collegiumi igazgató, társulatunk tagja. Nem első munkája ez az egyháztörténelem terén. Már előbb megírta a Sáros-zempléni esperesség történetét s ezt újabb kutatásai és tanulmánya eredményével kibővítve s egész a mai napig levezetve, most az egész ev. Tisza-kerület történelmét kívánja kiadni. De a mü csak akkor fog megjelenni, ha az előfizetések fedezik a kiadás költségeit. A munka ára 1 forint 50 krajczár. Az előfizetések szerzőhöz Eperjesre küldendők. A MAGYAR HELIKON ÚJABB FÜZETEI. Dr. Szentkláray Jenő Gróf Niczky Kristóf nagy tettekben dús életét vázolja. Nem ereszkedik bele sem politikai, sem irodalmi műveinek beható bírálatába, bár néhány szóval eléggé kifejezi álláspontját a múlt század szellemével szemben. Ezt a szellemet a maga történeti kifejlődésében fogja fel s mégis keményen elkárhoztatja az úgynevezett magyar ellenes korszellemet. így tesz a gyorsan emelkedő Niczkyvel is, a ki, mint a cancelláriának más magasabb rangú tisztviselői, szintén úgy volt meggyőződve, hogy Mária-Terézia, üdvös szándékát csak a kényuralmi rendszer behozásával érvényesítheti. Lehet s valószínű is, hogy így volt meggyőződve Niczky, de azért bármennyire elkárhoztatjuk is e felfogásért, nemcsak egymagát, de az összes intézőket el kell ítélnünk ; vagyis inkább az európai korszellem áramlatában kell a »silány és kárhozatos felfogás« okát keresnünk, de a melyet meg már nem annyira elítélni, mint csak kimagyarázni lehet. Egyébiránt Szentkláray világos és könnyed előadással mondja el a múlt század e kiváló férfiának egész életét, bővebben kiterjeszkedve a »Te mesi Bánság» visszakapcsolására, a mi nagyrészt Niczky műve. E v'sszakapcsolt rész egész történetét felfödi Szentkláray úgy, hogy müve nemcsak a tanuló ifjúságnak, de a nagy közönségnek is érdekes olvasmány lehet. Kár, hogy a róla alkotott ítélet kevésbbé látszik összhangzásban lenni azzal a szeretettel, a melylyel az író hőse iránt viseltetik s a melynek valóban fele is elég, olyan egyéniségre, mint Niczky volt. Dr. Badics Ferenez Fáy Andrásról írt füzetében szorgalmasan és pontosan állítja össze e gazdag tevékenységű, az irodalmi, politikai és főkép a társadalmi küzdelmekben nagy szerepet játszó férfiú életére vonatkozó adatokat. Nem annyira az irodalmi embert, mint inkább a politikust és a