Századok – 1886

A budavári 200-ados emlékünnep (sept. 1.) - Emlékbeszéd gróf Széchen Antaltól 672

384 GRÓF SZÉCHEN ANTA I, suk és befolyásuk terjeszkedik. Békekötések, melyek a fegyver­szünet ideiglenességének jellegét viselték ; fegyverszünetek, melyek ismételt meghosszabbítások által a tartós béke természetét meg­közelítették ; ingadozó, mindig újólag kérdésbe vett, fölváltva tény­leg kiterjesztett, vagy megszorított területi megállapodások, végre a török hatalomnak benső természeténél és hagyományos irányzatá­nál fogva kiszámíthatlan elhatározásai, melyek legtöbb esetben csak cselszövény és megvesztegetés utján voltak kitudhatok, és gyakran a meglepetés vagy szeszély alakjában nyilvánúltak, míg ezeknek a császári politikának egyik leginkább számbaveendö, másfelöl az erdélyi fejedelmek és a magyar pártok politikájának döntő tényező­jét kellett volna hogy képezzék, — ily nemzetközi helyzet és annak visszahatása több emberöltőn át, szükségkép megingatta a magyar politikai élet minden biztos alapjait, teremtett viszás, magukban ellentétes állásokat, nyitott tág tért a szüntelen változó szervez­kedésnek és az attól elválaszthatlan általános megbizhatlanságnak, és meddőségre kárhoztatott minden olyan törekvéset, mely tartós, rendes állapotok teremtésére, az ország területi épségének hely­reállítására, nemzeti létének biztosítására irányúit, még csekély számú politikai és hadvezéri fényes képviselőknek is, csak ideig­lenes és rövid idő múlva ismét veszendőbe ment eredmények alkal­mát és lehetőségét szolgáltatván. Kétségkívül a török uralom meg­törése Magyarországon, mint azt a későbbi történelem eléggé bizonyítja, nem orvosolt minden bajt, nem vette elejét minden bonyodalomnak, ellentéteknek, harczoknak, de bizvást állíthatni, hogy annak legyőzése nélkül egy egészséges állami élet és fejlődés alapjainak megvetése lehetetlen lett volna. A török faj számos nemes és férfias tulajdonai nem vetkőztethették ki a török uralmat a kérlelhetlen hódítás eredeti jellegéből, alig enyhítették azt, és az a személyes és vagyoni bátorságot, a nép családi életét és biztonsá­gát kegyetlenül és szüntelen fenyegető komor fellegként lebegett azon országok felett, melyekre, vagy melyek határáig hatalma kiterjedt. Csak a vihar kitörése szüntethette meg zsibbasztó hatá­sát és biztosíthatta számos áldozatok árán egy megújúlt és meg­tisztúlt légkör éltető befolyását. Az 1683-iki török hadüzenet aggodalommal és remegéssel fogadtatva az egész keresztény világban, jelezte a légkört kitisztító vihar kitörését. Első követ­kezménye az európai nemzetközi helyzetnek teljes — bár csak ideiglenes — módosúlása volt, fölébredt végre még egyszer Euró­pában a számos előkelő vagy szerény állású önkéntesek által képviselt, harczias lovagiasság szelleme, a keresztény solidaritas érzete, melynek Incze pápa nemcsak komolyan intő és buzdító főpásztori szavakban, de áldozatkész tettekben is erélyes kiefjezést adott. A hős lengyel király segedelmének előkészítésében és kinye-

Next

/
Thumbnails
Contents