Századok – 1886

A budavári 200-ados emlékünnep (sept. 1.) - Emlékbeszéd gróf Széchen Antaltól 672

EMLÉKBESZÉD. tíSJ süket. A XVI. és XVII. század lefolyása alatt az uralkodók nem magyar tanácsosai, még azon némelyek is, kik nem viseltettek elvileg bizalmatlansággal vagy ellenszenvvel a magyarok iránt, kevés kivétellel rendszerint nem értették Magyarországot : nem méltányolták szellemét, érzelmét, közjogi fölfogását, de ép oly tagadhatatlan, hogy ha egyes vezérférfiaktól, mint az Esterházy nádoroktól és Pázmány Pétertől eltekintünk, magyar részen majd nem mindig hiányzott ezen félszázados korszak lefolyása alatt az uralkodóház nemzetközi állása és hatalma létföltételeinek kellő felismerése és tekintetbe vétele, mely nélkül mégis, főleg a török hatalom irányában, minden hathatós, következetes és tartósan sikeres kormányzati és hadviselési működésnek majdnem lehetetlenné kellett válnia. Az akkori Európa, Franczia- és Angolország kivételével, még első eszméit sem ismerte a rendezett állami gazdálkodásnak, a közigazgatás és főleg a hadviselés pénzügyi igényei gyorsabban és sokkal nagyobb mértékben kezdtek növekedni, mint a közvagyonosságnak senki által nem ápolt vagy fejlődésükben elősegített gyér kútfejei. Elszegényedett s végletekig kisajtolt országok és népek, üres pénztárak, fizetetlen és gyakran zsaroló hadak és a mindig megújúló pénzszűke miatt, közigazgatási rendes működésökben ép úgy, mint nagyobbszerű politikai terveikben rendszerint megakasztott kormányok : ez volt a XVI-ik és XVII-ik században Európa nagy része politikai és katonai állapotainak uralkodó jellege. Magyarországban minden belviszályok daczára, a közös haza és egy nemzet érzelme és fogalma még akkor sem halt ki, mikor tényleg három kormányhatalom uralkodott az országon. Ép ezért azon eszme, hogy a viszonyok jobbra fordúltának mellőzhetlen előföltétele a török hatalomnak végképpeni megtörése, mindig képviselve volt az ország vezérférfiai körében. Az erdélyi fejedelmek rendszerint ugyan a török hatalomra támaszkodtak, ha állásukat máshonnan látták vagy vélték fenyegetve ; de egyszersmind duzzogva viselték zsarnok védurok nyűgét és ismételve megkisérlették, habár ritkán kellő következetességgel oly politikai combinatiókuak életbe léptetését, melyek alapján és oltalma alatt attól szabadúlhassanak. Bethlen Gábor bizonyos időben fölvette számításainak és terveinek körébe egy török hadjárat eszméjét, melynek ő lett volna vezére. Valahányszor a belharczok egy ideig szüneteltek vagy a török behódolás és portyázás átka az ország egy aránylag nyugodt részét újólag megszállta, élénkebben ébredt fel a vágy, növekedett a remény a török uralomnak véget vethetni. És midőn, nem egészen egy évvel Érsekújvár bukása után, a keresztyén seregeknek szentgotthárdi diadala, egy győzelmes hadjáratnak korszakát látszott megnyitni, éppen a töröktőli szabadúlásnak ezen gyakran háttérbe